Forradalmi mozgalmak Oroszországban

A rendesen jól értesült német félhivatalos lap, a „Kölnische Zeitung” azt az értesítést kapta Pétervárról, hogy Oroszországban már most nincs többé szó a kétségbeesésnek egyes kitöréseiről: a forradalmi mozgalom a lakosság összes köreit hatalmasan fölizgatta s ezt a mozgalmat most tervszerűen intézik. A művelt osztályok fokozott figyelemmel kisérik ezt a mozgalmat s azonfelül legujabban a forradalmár diákokhoz és munkásokhoz a parasztok is csatlakoztak, a mire Oroszországban még eddig nem igen volt példa.
Moszkva környékén a munkások sztrájkja nagy nyugtalanságot okoz. A rend helyreállítására katonaságot küldtek ki. A sztrájkolók összetűztek a katonasággal, miközben 50 ember részben elesett, részben megsebesült. A munkások közt a forrongás még egyre tart. Plehve uj belügyminiszter Moszkvába érkezett, aztán Poltavába ment, melynek környékén a parasztok lázonganak. A finnországi városokban ujabb ismétlődő munkás-zavargás következtében a kormány elhatározta, hogy megszünteti a nagyfejedelemséget, s mint kormányzóságot az orosz birodalomba fogja bekebelezni.

Az orosz forradalmi mozgalmak
Az orosz parasztok mozgalma egyre nagyobb mértéket ölt. A parasztok elpusztították az oldenburgi herczegnek, a czár sógorának kastélyát. A kormány katonaságot küldött oda. A poltavai kormányzósában is nagyon komoly a helyzet, ugy hogy kihirdették a statáriumot. Jekaterinovban a kozákok husz embert megöltek, negyven embert megsebesitettek. A mozgalom több kormányzóságban mutatkozik, igy a jaroszlavi, tambovi és kazáni kormányzóságokban, de a szervezése hiányos. Mindenfelé lázító nyomtatványokat terjesztenek, melyek a szabadság kivivására szólitanak.
Finnországban az orosz kormány teljes szabadságot adott a kozákoknak, hogy a finnekkel tetszés szerint bánjanak. A kegyetlen bánásmód nagyban szaporitja a kivándorlók számát. A mult évben összesen tizenötezer ember vándorolt ki, az idén pedig némely héten ezerötszáz ember is otthagyja a hazáját, hogy soha többé vissza se térjen.

Vidéken drágább a hitel

A kik néhány héttel azelőtt a kamatlábnak 1/2 %-al való redukálásához fűzték a viszonyok jobbrafordulásának reményét, alaposan csalódtak.
Mert e körülmény, sajnos, a legkisebb mértékben sem tudta fokozni a vállalkozó kedvet, a mi nélkül pedig előnyös fordulat el sem képzelhető.
Hisz ha teljesen kiveszett a vállalkozó kedv, nagyon könnyen meg lehet érteni, hogy van pénz bőven, de a ki kapna, annak nem kell, akinek pedig szüksége volna reá, az hitelképtelen.
Tudomásom szerint minden pénzintézetnek, legyen az akármilyen kicsi is, a gazdasági érdekeket kellene istápolnia, a kölcsön adott pénzzel lehetővé kellene tenni, hogy az iparos, a kereskedő és a földmives intensivebben folytathassa foglalkozását. És kérdem, hogy e helyett mit látunk?
A nagyobb intézetek majdnem kivétel nélkül kötelességük magaslatán állanak.
Tisztességes haszonra dolgozva előnyére vannak a kölcsöntkérőknek. Ezekben az intézetekben 8%-on felül nem szedetik kamat, sőt igen sok az azon kamatlábon alóli kölcsön. E helyett a falusi intézetek kényük szerint zsarolják a szegény népet, mert hiszen az ő ügyfeleik legnagyobb része kevés vagyonnal biró kisbirtokos, sőt napszámosok is. A kinek van valamire való vagyona, az a nagyobb intézetektől vesz kölcsön olcsóbb kamatra és előnyösebb feltételek mellett.
Hol itt az igazság?
Az állam szó nélkül adja meg az engedélyt, szó nélkül hagyja a legmesszebbmenő visszaélést is. Azt hiszem, ideje volna már ezen segiteni.

Sztamorai János

Miss Isadora Duncan

Hetek óta sokat beszéltek már nálunk társadalmi körökben Miss Isadora Duncanról, a ki nemrég egy zártkörű társaság előtt bemutatta saját maga által komponált görög stílusú tánczait s élénk érdeklődést keltett velük azokban, a kik látták. Most végre április 19-én nyilvánosan is fellépett az Uránia-szinházban, s nagy közönség előtt mutatta be művészetét.
Duncan kisasszony kaliforniai származású; nyúlánk, karcsú, magas termetű hölgy, plasztikus idomai, megnyerő kifejezésű, élénk tekintete mindjárt rokonszenvet keltenek iránta a nézőben.
Az előadás rendezése emeli a hatást: az egyes tánczokat zene kiséri, melyben a hárfának jut a főszerep, előttük a Magyar Szinház egy művésznője verseket szaval, Horatiusból elmélkedő ódát, majd játszi modern dalt, opera szöverészeket, ókori pásztoridylt. Közbe-közbe karéneket is hallunk.

A fiatal művésznő alakját, a mint a szinpadon megjelenik, szivárványos fény veszi körűl, a háttér szinfalai tavaszi tájat, majd később görög díszítésű termet ábrázolnak. Duncan kisasszony teljesen mezítláb tánczol, görög szabású lenge ruhában, tunikában és chlamysban.

Martinique tragédiája

A Kis-Antillák szigetsorának egyik gyöngyszemét, a francziák egyik legszebb gyarmatát, Martinique szigetét rémületes csapás érte. A hogy hajdan a Vezuv eltemette Pompeit, a hogy a Krakatoa, szétrobbanva, hamuesővel boritotta el környezetét, úgy kezdte újra rég megszüntetett működését a Pelée hegy s egy hatalmas kitöréssel kivetve a hegy tetejét, nehány óra, talán nehány percz alatt tüzes hamu alá temette a sziget virágzó fővárosát.
A sziget a Kis-Antillák többi szigeteivel együtt hozzá szokott már a szörnyű katasztrófákhoz, egészen más természettünemény révén. Ez a tünemény a forgószél, vagy a hogy a francziák nevezik „cyclone” a forró égöv alatt keletkező örvénylő vihar, a melyben a szél sebessége másodperczenként 45 méterre is fölemelkedhetik.
Azonkívül 1839-ben Fort-de France várost a szigeten a földrengés is elpusztította. A földrengés gyakori ugyan az Antillákon, de nem szokott veszélyes lenni.
A Kis-Antillák szabályos szigetfűzére Dél-Amerika éjszaki partjaitól kiindulva, szép ívben vezet át a Nagy-Antillákhoz: Portoriko, Haiti, Jamaika és Cuba szigetekhez. A Kis-Antillák valamennyi szigete vulkáni eredetű, vagy legalábbis a rajtuk látható magas hegyek mind vulkánok.
Hasonlóképpen vulkáni eredetű maga Martinique szigete is, noha a geológusok még kevéssé ismerik s úgy látszik, hogy a sziget déli végén tengeri eredetű kőzetrétegeket is lehet találni. A Pelée vulkán a sziget legmagasabb kiemelkedése (volt!) 1530 m magassággal, legnagyobb részt trachitos kőzetekből állt s aránylag fiatal képződésű. Utolsó kitörését 1851-ből jegyezték fel; azóta csak a sziget melegforrásai tanusitották, hogy a vulkán még nem aludt ki teljesen.

A labdarugás halottja

A labdarugás szerencsétlen áldozatának, Dávid Vilmos asztalosinasnak az ügyében a vizsgálatot a hetedik kerületi kapitányságon Domokos Gyula fogalmazó vezette.
A vizsgálat eredménye szerint igy történt a megrendítő eset.
F. hó 11-én délután II. osztályu labdarugó mérkőzés volt a soroksári-úti versenypályán. A Budapesti Athletikai Klub és a Törekvés sportegyesület állottak egymással szemben. Az ellenfelek körülbelül egyforma képességűeknek bizonyultak. Heves harcz fejlődött ki. Dávid csatázó az első félidőben tagtársai nagy örömére berugta a labdát az ellenfél hálójába. A B. A. K. kapuvédője Weinberger József fogtechnikus nagyon haragudott, mert Dávid lövését nem tudta kivédeni.

A második félidőben Dávid kihasználva egy alkalmas helyzetet, leszaladt a labdával az ellenfél kapujához. Az izgalomban B. A. K. tagjai e kiáltással buzdították kapusukat Weinberger Józsefet:
– Menj neki! Csak mászd meg!
S a kapus dühösen nekirontott az eléje rohanó csatázónak. Erőszakosan czélzatosan neki szaladt Dávidnak s ökleivel meg térdével hasba rugta. Dávid, aki hatalmas, izmos szálas fiu volt, hirtelen összerogyott s eszméletlenül terült el a földön.
Makay János a mérkőzés bírája lefütyűlte a további viaskodást, amelyet csak perczek mulva folytattak. A bíró a szabályok értelmében a kíméletlen durvaságért szabad rugást engedélyezett a B. A. K. rovására.
Közben Dávidot, aki oly rosszul érezte magát, hogy nem volt képes többé a csatasorba állani, társai bevitték az öltözőbe, a hol jó ideig masszírozták. Néhány óra mulva visszanyerte eszméletét a játékos, a ki hasát és gyomrát fájlalta. Két vastag daganat volt látható a testén.
A Budapesti Athletikai Klub legénysége nem sejtve kapusuk tettének végzetességét, kárörvendően mondogatták egymásnak: – Most legalább megmasszíroztattuk!
Este nyolcz órakor a gyöngélkedő fiu Mészáros Gyula nevű barátja kiséretében tántorogva ballagott ki egyesülete kőbányai uton levő pályájára. Innen Szmekár Vilmos pajtásával villamoson jött be a városba.
Tíz órakor lefeküdt Hárfa-utcza 34. szám alatt levő lakásán. Hétfőn reggel igen rosszul érezte magát. Szomoruan mondogatta hozzátartozóinak:
– A tegnapi napra gondolni fogok, a míg élek…
Szegény nem élt sokáig. Néhány óráig szenvedett még. Négy órakkor fölvette az utolsó kenetet és meghalt.
Holttestét kivitték a bonczoló-intézetbe. A bonczolás kiderítette, hogy a fiu halálát általános bélrepedés és hashártyagyulladás okozta.

Tűzvész és zavargás

A székelyföld sanyaruságához hozzájárul a nagy tűzvész, mely ápril 23-án Gyergyő-Alfalut elpusztította.
Délután a községháza udvarán tűz ütött ki s mintegy kétszáz gazda tulajdonát tevő 200-300 épület teljesen a lángok martalékává lett. Megelőző nap ugyane községben két helyen volt tűz s elégett 40-50 épület. A falu nagy része leégett. A nyomor kimondhatatlan. Azt hiszik, hogy a tüzet gyujtogatás okozta.
Széll Kálmán miniszterelnök részletes jelentést kért távirati uton a csikvármegyei alispántól, hogy megtehesse a további intézkedéseket. Sürgős segélyre van szükség. Az elkeseredés is igen nagy s a lakosság a jobbmódu emberek ellen fordul.
A főszolgabíró, ki a helyszínére jött, hogy segély-pénzeket oszszon ki, ezt nem tette meg, mert a lakosság nagy dühvel fogadta : „Nem vagyunk koldusok! Nem kell alamizsna, hanem kiforgatjuk a bőrükből megrontóinkat!”
A főszolgabíró a feldühödött tömeget nem volt képes lecsendesíteni; a nép megrohanta az épen maradt kereskedéseket a azokat ki akarta fosztani. Többeket letartóztattak. gyujtogatás gyanuja miatt. Ezeket a csendőrségnek őriznie kellett, nehogy a nép dühében felkonczolja őket.
Az elkeseredést fokozza, hogy egyes jobbmóduak összevásárolták az erdőjogokat s így a népnek nincs épületfája, hogy ujra felépíthesse házát.
A helység általánosan tisztelt plébánosa, Mikes gróf csöndesítette a zendülőket. A zendülés főleg a „kaputosok” ellen irányul, mert azokat tartják a nyomor okozóinak.

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ