Az angol király koronázása

Edvárd angol király fölépülése olyan jól halad, hogy a kornázás napját augusztus 9-ikére kitüzhették. A külső országok fejedelmeit nem hivják meg, a koronázás csakis a legszükségesebb szertartásból fog állani. A London utczáin végighaladó ünnepi menet részleteit a király javulása szerint állapitják meg, hogy hosszabb vagy rövidebb legyen.
A királyt a londoni palotájából julius 15-ikén egy gyalog ágyon elvitték a vasuthoz és onnan a tengerpartra, Cowes-ba szállitották, hol a hajóján időzik azóta, enyhe tengeri levegőben. A nap nagy részét kanapén fekve, a hajó fedélzetén tölti. Augusztus 8-ikán, a koronázás előtt napon tér vissza Londonba. A levegőváltozás jól hat a királyra, sebe már begyógyult, s a test erősödik.
Noha a király egészségének folytonos javulását ismétlik napról-napra, mégis van egy kis lappangó aggodalom. Ez pedig abban a bizalmatlanságban nyilvánul, hogy a király betegségének sulyos voltánál fogva a koronázás megtartását bizonyosnak nem veszik. Bár kitűzték a határidejét, még sok kedvező körülménytől függ, hogy lesz-e akkor koronázás. A király lelki nyugalma kivánta, hogy augusztus 9-ikére kitűzték a napot.

Rendelet a helynevekről

Az 1898-iki IV-ik törvényczikk kimondja, hogy minden községnek csak egy hivatalos neve lehet, és pedig a történeti név. A bécsi és németországi lapok erre meginditották az izgatást, hogy a magyarok ismét zsarnokoskodnak és magyarositják a helyneveket. Már pedig itt magyarositásról szó sincs, mert például Szeben nem magyar név (Dalmácziában is van Sebenico), hanem arról a szükséges intézkedésről, hogy egy-egy városnak, helységnek a különböző nemzetiségek nyelve és kiejtése szerint ne legyen három neve is, az eltorzitott nevek pedig eredeti alakjokat őrizzék meg: például Medgyes nevét Mediás-nak ne irják.
A földrajzban, a postaszolgálatban, a közigazgatásban nagy zavart okoz, ha Szeben a németnek Hermannstadt, az oláhnak Sibiu. Az emlitett törvény életbeléptetésére Széll Kálmán mint belügyminiszter most adta ki a rendeletet. A hivatalos iratokban mindig a belügyminiszteriumban megállapitott név használandók, a mint ez a helységek törzs-könyvében foglaltatik. Iskolai könyvekben, okiratokban, czégbejegyzéseknél kötelező ugyan a törvényes név használata, de e mellett zárjelben az eltérő név is használható. A miniszteri rendelet szerint a helynevek mindig összevonva irandók, például Kiskunfélegyháza (ezelőtt Kis-Kun-Félegyháza), Nagyenyed (ezelőtt Nagy-Enyed), stb.

Hazatérő kivándorlók

A nyári munka megkezdődésével számos kivándorló tér vissza hazájába, telve az uj világban szerzett keserű tapasztalatokkal és csalódásokkal, a mikbe lelketlen kivándorlási ügynökök kergetik a jóhiszemű népet. Mint Liptómegyéből irják, a mult hó 29-ikén nagyobb csapat kivándorló érkezett haza a kassa oderbergi vasuton Liptómegyébe, a hol mindnyájan munkát találtak.

Az aratás és a fegyvergyakorlatok

Temes-megye közigazgatási bizottsága sürgősen kérte a honvédelmi minisztert, hogy a hadügyminiszterrel egyetértve tegye lehetővé: az aratás idejére fegyvergyakorlatokra behivott póttartalékosok ezeket a gyakorlatokat az aratás után végezhessék.
A honvédelmi miniszter azt válaszolta, hogy a hadtest parancsnokság értesitése szerint ezuttal az idő előrehaladottságára való tekintettel a behivásokat többé nem lehetett visszavonni, de a kiegészitő kerületek parancsnokai utasitást kaptak, hogy egyes megokolt esetekben a gyakorlatok elhalasztására vonatkozó kérést lehetőleg teljesitsék.

Az új és a régi országház

A Sándor-utczai országházba a képviselők már nem mennek többé, hanem október elsején az új országházba, melyet a honfoglalás ezredéves emlékére emelt a magyar nemzet.
A Sándor-utczai szerény épület a nagy átalakulás törvényhozási alkotásainak históriai emlékhelye. Még nincs eldöntve, hogy mi lesz az épületből, vagy mit építenek helyén. A telek a főváros tulajdona. Mielőtt eredeti hivatalából kivetkőztetnék s más czélokra használnák, egyes belső részeit megörökítik.

A háznagyi hivatal a régi országház minden egyes lakosztályát, minden szobáját, folyosóit, egyszóval az összes helyiségeket lefényképezteti, hogy legalább az emléke megmaradjon ennek a sok vihart látott, sok tűzön átvergődött országháznak.
A képeket egy nagy albumban gyűjtik össze s az albumot az új országház könyvtárában helyezik el, hogy maradandó képe mindig ott lebegjen a büszke új palotában a képviselők szemei előtt.

Eltünt éjszaksarki expediczió

Négy éve múlt most, hogy a norvég tudományos világ egyik ismert utazója, Sverdrup Ottó kapitány a *Fram* hajón elindult a grönlandi jéghegyek közé.
Úgy tervezték, hogy az expediczió három évig marad oda, de még most, négy év eltelte után sem tért vissza. Ámbár a hajót öt esztendei utra látták el mindennel, illetékes körökben mégis aggódnak a hajó sorsán.
Az expediczióról az utolsó hír 1899. nyarán érkezett, a *Vinvard* hajó hozta. Akkor azt izente a kapitány, hogy elég jól megy minden, de nagy veszteségük, hogy dr. Svendsen hajóorvos meghalt.
Az expediczió tulajdonképpeni czélja az volt, hogy tudományos földrajzi szempontból kutassa föl a grönlandi part éjszaki részét, nem lehetetlen azonban, hogy Sverdrup a viszonyok által kényszeritve, később más, messzebbre menő czélokat is tűzött ki magának. A norvég akadémia a *Fram*-ról most a *Kolibri* dán hajó révén vár hírt.
Ezt a hajót a napokban útnak indítják, hogy ha lehet, kutassa fel az elveszett *Sverdrupot* és bajtársait. A *Kolibri*, ha megtalálja is a *Fram*-ot, csak másfél év mulva térhet haza.

Kauser F. Jakab Angliában

Kauser F. Jakab a M.A.C. jeles rúdugrója, kinek m. hó 15-én történt 3 m. 36 cm. rekordugrásáról felvett képeket a mult számunkban mutattuk be, egy ujabb győzelemmel gyarapította magyar athletáink ez évi diadalait.
F. hó 5-én Londonban a London A. C. scamdford bridgei pályáján számos konkurrenssel megnyerte 3 m. 25 cm-nyi ugrással Anglia rúdugrási bajnokságát; a tavaszi bajnok Hodgson felett, ki 3 m. 22 cm-t ugrott.
Első eset ez, hogy magyar versenyző felkeresi az athletika hazáját, Angolországot, hogy ott eddigi legyőzhetetlennek tartott mestereikkel sikeresen felvegye a küzdelmet. Kauser győzelmét alig merték remélni és az annál is meglepőbb, mert Londonban nem is érte el itteni rekordját, mely pedig még jóval mögötte áll az angol rekordnak (3,53).

Ételek lepecsételése a szultán konyhájában

Megértjük a szultán óvatosságát, ha tekintetbe vesszük, hogy elődeiből hányat tett el láb alul mérgezéssel vagy más módon valamelyik összeesküvő szekta.
A mostani szultán, Abdul Hamid, annyira félti az életét, hogy minden társaságot kerül s szigoruan megtiltotta, hogy idegen ember a Yildizkioszkba tegye a lábát.
Az ételeket gondosan felülvizsgáltatja. A konyhából a katonák kiséretében hozzák az ételeket az ellenőrző hivatalba, hol egy főhivatalnok aztán sorba mindegyiket megízleli, vajjon lehet-e az ételt a szultán asztalára vinni.
A megfelelő ételeket három főember egy szalaggal átköti és hivatalos pecséttel látja el.
A felhordásnál az asztalon felbontják a pecséteket és miután ott is megkóstolta egy főtiszt, amit a szultán enni fog, – megkezdődik az ebéd.
Képünk az ételek felülvizsgálását mutatja.

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ