Megkoronázták az angol királyt

Edvard angol királyt augusztus 9-ikén megkoronázták. Az angol királyok koronázása nem oly fontos közjogi és alkotmányos tény, mint Magyarországon; az angol király uralkodásának nem föltétlen kelléke. A szertartáshoz azonban ragaszkodik az angol nemzet, mint minden ősi szokáshoz. Ezuttal pedig a koronázás ünnepe azzal is nyert jelentőséget, mert Viktória királynő megkoronázása óta hetven év mult el, s a mai nemzedékben vajmi kevesen vannak, kik még gyermekkori emlékök közé sorozzák a fényes ünnepet.

A király a nemzethez
A király aug. 8-án üzenetet bocsátott ki népéhez, a melyben a koronázás előestéjén, életének a legfontosabb eseménye alkalmából, kifejezést ad szivbeli örömének népével, a gyarmatokkal és Indiával szemben ama részvétükért, melyet tanusítottak, mialatt élete veszedelemben forgott és kiemeli azt a türelmet, a mellyel a csalódás kellemetlenségeit viselték, a melyeket a koronázás elhalasztása okozott. A király köszönetet mond a gondviselésnek, mely életét meghosszabbitotta és erőt adott neki, hogy az uralkodó fontos kötelességeit teljesitse.

A nemzeti ünnep előtt
A király e hó 6-án érkezett meg Cowesból Londonba s a Buckingham-palotába szállt. Elég biztosan járt s nem használt botot. Az utazást jól kiállta, a sebhely csaknem teljesen behegedt.
Londonban a diszitéseket az utolsó napig folytatták. A koronázásra Henrik porosz herczeg és neje is megérkeztek s ezenkivűl a dán királyi család herczegei, György görög herczeg (Kréta kormányzója) és András görög herczeg, mint az uralkodó családból való legközelebbi rokonok. A többi uralkodó családokat a követek képviselték.
Feltünő azonban, hogy az angol főnemesség nem várta be a koronázást, hanem nagyrészük elutazott vidékre, vagy külföldre. A Westminster apátságban, ahol a koronázás volt, sok hely üresen maradt, mert a peerek nagy része távol volt Londontól. A királyi főkamarás, hogy a templomost mégis megtöltse, táviratilag meghivta a kornázásra a 20.000-nél több lakosságu városok polgármestereit. Chonmel írországi város polgármestere ezt válaszolta a főkamarásnak: „Nem kérek és nem fogadok el meghivást a koronázásra.”
Az udvarhoz közel álló körökben azt beszélik, hogy Edvárd király azért siettette a koronázást, mert ha koronázatlanul halna meg, neje, Alexandra királyné nem kapná meg az államtól az özvegyi járadékot, mely 100.000 font sterlinget tesz.

Tüntetések Tirolban

Tüntetés az olasz király mellett Ausztriában. Az olasz király, a mikor hazautazott az orosz czár látogatásából, Tirolon keresztül vitt az utja. Az olasz lapok szerint az olasz lakosság nagy tüntetéssel köszöntötte a királyt. Az osztrák kormány előre tartott tőle, hogy a tiroli olaszok tüntetni akarnak az olasz király mellett s hogy ezt megakadályozza, mindenütt elzárta a vasúti állomásokat, a merre az olasz király ment. III. Viktor Emánuel Ausztria területén csak vasúti alkalmazottakat látott.
Ám a tüntetés mégsem maradt el. Triesztben nagy sokaság, több mint tizezer ember gyült össze a vasúti állomás körül, a rendőri kordonon kívül, noha késő este volt már s „Evviva” kiáltásban tört ki, mikor a király vonata megérkezett. Hogy pedig a király ne csak hallja, hanem lássa is a tüntetést, töméntelen görögtüzet égettek s bengáli fényben égett az egész város. San-Michelétől kezdve egészen Mattarellóig mindenütt bengáli fény áradt széjjel a hegyekről. Viktor Emánuel király folyton az ablaknál állt és jól lehetett látni, a mint szalutálva köszönte meg a kivilágítást.

Lókalapok

A tapasztalat mutatja, ha a ló forró, verőfényes napon sokáig áll, gyakran napszurást kap.
De ha nem is, kétségtelenül sokat szenved a forróságtól. Különösen így van ez a nagyvárosok bérkocsis lovainál, melyeknek sokszor óraszámra kell a napfényen ácsorogni.
Hogy ezen segitsenek, Párisban már pár év óta szalmakalapot tettek nyáron a párisi lovak fejébe.
Ezek a kalapok nem bizonyultak czélszerüknek. Ezért az ottani állatvédő egyesület pályadijat tüzött ki czélszerű lókalap mintákra s ime, több mint 200 uj mintát küldtek be. Ezek közül mutatunk be nehányat azok közül, a melyeket a birálók legjobbaknak itéltek.
Furcsák biz ezek első tekintetre.
Jobban meggondolva, még sem olyan nevetséges a dolog, mert ezek a különös kalapok sok lovat meg fognak menteni a veszedelmes napszurástól és egyéb bajoktól.

Új munkatársunk Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán országgyűlési képviselő, kitűnő irónk, ki most a rohitsi fürdőben üdül, eddig is sokszor bekopogtatott országos érdeklődést keltő szépirodalmi közleményeivel a „Vasárnapi Ujság”-hoz, de eddig csak vendégképen.
Szeptember 1-től nemcsak hogy állandó munkatársa lesz a „Vasárnapi Ujság”-nak, hanem kizárólag csakis ebbe a lapba fogja írni nagybecsű szépirodalmi közleményeit, a mit már előre is örömmel jelentünk olvasóinknak.

A Photo-Club kiállitásáról

A Photo-Club-nak február 16-án Wlassics Gyula miniszter által ünnepélyesen megnyitott kiállításának eszméjét a turini nemzetközi szép- és iparművészeti kiállítás rendezőségének átirata adta, melyben a magyar amateuröket a turini kiállításon való részvételre meghivta.
Az idő rövidsége mellett is a művészet iránti lelkesedés, a rendezőség fáradhatatlan ügybuzgalma és áldozatkészsége oly kiállítást eredményezett, mely a külföldi ily kiállításokkal egyenlően magas szinvonalon áll. Láthatunk itt a képzőművészeti tárlatokhoz hasonlóan, tájképet, „portrait”-t, „genre”-t, „hangulatot”, „csöndéletet”, „tanulmányokat”, stb. A különféle irányzatok is képviselve vannak, így az ósdiak, s a secessio és impressionarista irány is. És mindezt a különféle fotografiai eljárásoknak megfelelően különféle kivitelben u. m. platina, pigment, chlor-, chlorbrom-, bromezüst másolatokat és bromezüst nagyításokat, továbbá u. n. gumminyomatokat és a legújab vivmányt, a közvetlen színes fényképeket (szines diapositiv) is láthatjuk. Szóval képviselve vannak az összes műfajok minden kivitelben.

Egy tudós hazatérése

Bíró Lajos természettudós, ki éveket töltött Ausztráliában, Új-Guinea szigetén, a hol a Nemzeti Muzeum számára gyűjtött, most visszatérő útban van. A minap levelet küldött Maszkatból a Nemzeti Muzeum igazgatóságának, a melyben megirta, hogy augusztus első felében megérkezik Budapestre. Bírónak a gyűjteményét a Nemzeti Muzeum néprajzi osztályában fogják kiállitani.

Sikertelen éjszaksarki expediczió

Az éjszaki sark fölfedezésére indult Baldwin-féle expediczió sem volt szerencsésebb, mint elődei. Siker nélkűl tért vissza Norvégia Honungsvaag nevü kikötőjébe. Az expediczió hajójának kormányosa Vörös Lukács szabadkai magyar fiú. Körülbelül egy év óta semmi hír sem hallatszott az amerikai expediczióról, a melynek vezetői Ziegler milliomos és Baldwin meteorológus. Annyira aggódtak sorsukért, hogy egy hónappal ezelőtt Tromzőből a Frithjof nevű hajó Camp kapitány parancsnoksága alatt útnak indúlt, hogy fölkutassa az eltűnt expedicziót.

Baldwin két évvel ezelőtt hajózott ki a Jegestengerre, előbb a Ferencz József földnél állapodott meg s onnan akart fölhajózni az éjszaki sarkra. Czélja elérése után a tulsó oldalon Grönlandban kötött volna ki. Baldwin nem tekinti kisérletét végleg meghiusultnak és 1903-ban ismét kisérletet akar tenni az éjszaki sark elérésére.
Három nagy raktárt hagyott hátra, a mely legközelebbi expedicziójában nagy segítségére lesz. 1901. őszén a Ferencz József föld körül jéghegyek zárták el az útját, lehetetlenné vált a továbbutazás. Januártól májusig a jégen végzett munkákban a szánok hasznavehetetlenné váltak. Minthogy a lovak ls kutyák tápláléka is fogyni kezdett, vissza kellett fordúlni. Megtalálta Nanzen kunyhóját és az első mozgófényképeket vette fel az éjszaki életből.
A Baldwin-expediczió visszatérésével most felmerül az a kérdés, mi történt Peary hadnagy és Sverdrup Ottó expedicziójával, a melyek külön-külön gőzhajón, illetőleg léghajón indultak a pólusnak s már évek óta hír nem hallatszik sorsukról?

Jarvis

Jarvisról, ha sportbeli kiváló képességeiről van szó, nemcsak mint elsőrangú úszóról kell megemlékeznünk, hanem mint olyanról is, a ki az úszás művészetét átformálta s e téren hosszú ideig aligha talál követőre. Jarvis nem egyformán elsőrangu versenyző minden távolságra, ámde ez érthető, mert az úszásnál tudvalevőleg minden egyes távolság különböző előkészületeket kíván meg.
Jarvis hosszutávú úszó és 400 yardon felüli távolságon mostanában legyőzhetetlen, természetesen csak amatőr úszóversenyekben. Azonban kétséges, hogy a professzionisták is legyőznék-e. Az egyetlen hivatásos versenyző, a kinek Jarvis legyőzetésére némi kilátása van, Nutall. Sokan azon a véleményen voltak, hogy Jarvis és Nutall között utóbbi a jobbik és hosszú ideig nem volt rá alkalom, hogy ez a kérdés tisztázódjék.

Az angol úszó szövetség szabályai szerint tudvalevőleg kizárt dolog, hogy amatőrök és professzionisták együtt startolhassanak és csak magánosok által rendezett mérkőzésben sikerült a két jeles úszót egy mérkőzésben összehozni. Ez a verseny, a melynek tiszta jövedelme Nutallnak szólt, Manchesterben folyt le. A mérkőzés távját 1000 yardban (914méter) állapították meg. A match értékét mindketten azzal akarták emelni, hogy a rekordokat megjavítsák. A professzionisták rekordja akkor 13 percz 53 másodpercz volt és Nutall érte el Lambethban; az amatör rekord pedig 14 percz 10 másodpercz.
Jarvis ugrott először vízbe és remek iramban úszott végig; az egész távot 13 percz 32 2/5 másodpercz alatt tette meg és azzal Nuttall rekordját 20 2/5 másodperczel javította meg. Az után Nutall indult útnak s bár gyönyörűen húzott, mégsem bírta Jarvis rekordját felülmulni, mert az 1000 yardot 13 percz 36 másodpercz alatt úszta be. Érdekes, hogy 1901-ben Nutall és Jarvis együtt trenírozott.
Kétségtelen, hogy Jarvis győzelmeinek javarészt elsősorban rendszeres életmódjának köszöni. Nem dohányzik és lehetőleg keveset iszik; mindössze egy kis pohár portói bor az, ha már szeszes italhoz nyúl. Ennek tulajdonítható, hogy minden verseny startjánál jó kondiczióban van. Nagy gondot okoz neki, hogy meglehetős hajlama van a hízáshoz, mert tudvalevő, hogy Jarvis jól megtermett, erős testalkatú atléta.
Jarvis, mint vizipóló-játékos is nagy hírnévnek örvend. A legjobb csatára Angliának ő, és több nemzetközi mérkőzésben vett részt, mint akárki más. 1894-ben játszott előszőr waterpolo-matchben és győzött Skócia, Wales és Írország ellen. Az életmentés művészetében is bő tapasztalatai vannak és többször volt már alkalma azokat érvényesíteni is. Eddig öt embernek mentette meg az életét és ezért a Royal Humane Society bronz éremmel tüntette ki.

A kalap

A franczia országgyülés naplókészítője, – Paulian, érdekes leleplezést közöl egy hazájabeli lapban. Onnan tudjuk, hogy az esetben, ha a franczia T. Házban vihar tör ki, az elnöknek joga van egyszerüen felvenni a kalapját – és a parlament méltósága meg van mentve.
Ez a kalapfeltevés azt jelenti, hogy az ülés fel van függesztve s mi azután történik, az a képviselő urak magán dolga, mert a gyorsirók egy szót sem jegyeznek többet.
Brisson elnöksége alatt történt, hogy a pártok csunyán összekaptak. Óriási lárma hangzott, durva sértések röpültek s már attól lehetett tartani, hogy a vita verekedéssé fajul, mikor a higgadtabbak odakiáltották az elnöknek :
– Tegye föl a kalapját!
Szivesen megtette volna ezt Brisson, de eltünt mellőle s igy bár megvolt a szándék a vihar lecsillapítására, hiányzott a kalap. Csakhogy a képviselők nem igy fogták fel az elnök baját, hanem haragosan vágták oda:
– Gyönyörködik a botrányban, szégyelje magát!
Az elnök majd megbolondult és rekedten kiáltotta:
– Adjanak hát valami kalapot!
Erre végre került kalap, de óriási fején nem állott meg, mert a feje búbjára illett.
De azért használt ez is, sőt mert az elnök olyan mulatságosan festett a kis kalappal, az egész ház óriási kaczagásban tört ki. – Persze a vihar is eltünt a kaczagás nyomán és Brisson egy pár pillanat mulva levehette a feje búbjáról a kalapot.

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ