Kukkolás a múlt századra: 1902 szeptember
A székely kongresszus
A kivándorlás hazánk több vidékén oly mértékben jelentkezik, mely képes komoly aggodalmunkat felkölteni. S nagyon is ideje volt immár, hogy habár kissé megkésve is, de végre mégis megmozdult a kormány, a társadalom, hogy a veszedelmes bajnak útját állja, az okokat felkutassa s az orvoslás legalkalmasabb módjait megállapitsa. Kongresszusok ültek vagy ülnek össze a kivándorlás kérdésének tanulmányozására Miskolczon, Siófokon, Temesváron, Csik-Tusnádon.
Mindannyi közt kétségtelenül legfontosabb a Tusnádon, az ottani remek szépségű fürdőben megtartott székely kongresszus, melynek működését, lefolyását osztatlan figyelemmel, ritka érdeklődéssel kisérte az egész ország. A mi nem is csoda, mert éjszakon, délen s a túl a dunai részekben is nagy a baj, növekedőben van a kivándorlás, de sehol sem lehet ez a magyarságra nézve oly káros hatású, mint a székelyek kivándorlása, az itthon maradók elszegényedése.
A tusnádi kongresszus pedig épen a székelység bajaiban gyűlt össze s egész erővel, igyekezett a kivándorlás okait nyomozni, gyógyszereit kutatni s általában a gazdaságilag pangásnak indult székelység helyzetén segiteni.
A székelység ügye az egész nemzet ügye s ennek miként való elintézése nagy hatással lehet államiságunk jövőjére is. Hiszen a magyarság faji, gazdasági és művelődési fölényének biztositása sarkköve a magyar nemzeti politikának s ez a sarokkő gyengül, porlad a keleti magyarság; a székelyek pusztulásával. A mily mértékben fogy, apad a székely, azon arányban foglal tért az oláhság, melynek vezetői pénzintézetek s iskolák alapitásával hathatósan sőt megdöbbentő sikerrel segitik elő fajuk terjeszkedését.
A tusnádi kongresszuson szomorú képet rajzolt Barabás Endre ezen állapotokról. A Romániában lakó magyarok számát negyedmillióra teszi, kiknek nagy része székely. Az eloláhositás a legkiméletlenebb módon folyik; pl. a bukaresti magyar iskolából kitiltották a magyarországi könyveket; a százezer főnyi katholikus magyarságnak nincs Romániában sem egyháza, sem iskolája; a reformátusoknak ugyan volna egy elemi iskolájuk, de ebben is oláh tanitót kell alkalmazni. Szóval olyanok Romániába szakadt véreink viszonyai, melyek ha igy maradnak, feltartóztathatatlanul a kivándorolt magyarság megsemmisülésére vezetnek.
A kolozsvári Mátyás-szobor leleplezése
Kolozsvárról jelentik, hogy Széll Kálmán miniszterelnök értesítette Béldi Ákos gróf főispánt, a Mátyás-szobor leleplező-ünnepének rendezőbizottsági elnökét, hogy Ő Felsége a király legnagyobb sajnálatára akadályozva lévén az október 12-ikére kitűzött ünnepen való megjelenésben, személye képviseletével József főherczeget bizta meg.
Az ünnepen részt vesz József Ágost főherczeg és neje, Auguszta főherczegasszony is. Az országgyűlés mindkét háza nagyobb számú tagból álló küldöttséget küld Kolozsvárra. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, ki a szobor alapkövének letételénél a királyt képviselte, meleghangú levélben tudatta a polgármesterrel, hogy a szobor leleplezési ünnepén jelen lesz, ha csak tőle nem függő akadályok nem jönnek közbe. Mátyás király szobrának még hátralevő fölépitési munkálatait a művész, Fadrusz János maga végzi, a ki néhány nap óta Kolozsvárott tartózkodik.
Erdei Sándor 60 éves mult
Előbb szabó volt, később a zálogházi árveréseket látogatta.
Ékszereket vásárolt, s azokat részletfizetésre adta el a munkásoknak, gyürüt, lánczot, karpereczet, órát. A részletfizetésre való vásárlás a fővárosban nagyon divatos és sok házaló keresi föl a szegényebb osztályt, a hol jó vásárt csinálnak az olcsón szerzett portékával.
Noha nagy áron adnak tul rajta, a megszorultak mégis alkut kötnek.
Az első részletfizetés után már megkapják s akkor zálogba teszik, habár alig kapják meg az első részletfizetés kétszeresét, holott nekik még négy, sőt tiz részletfizetésük van hátra. De szorultságukban igy segitenek magukon, s belékerülnek az uzsora présébe.
Erdei urasan tartotta el nagy számu családját, mely feleségén kivül hat leányból áll, kik közül négy férjhez ment.
Erdei junius utolsó napján 2000 koronát szedett be vevőitől és átadta feleségének. Julius elsején már kora reggel elment, hogy a részletfizetések behajtását folytassa.
Felesége elmondta a rendőrtisztnek, hogy férje áruit rendszerint hitelbe adja el.
Szombatonkint és minden hó elsején szokta összeszedni kinn levő pénzeit és ilyenkor szép summa gyül össze nála. Miközben a régibb tartozásokat behajtotta, rendszerint ujra el is ád ékszereket s ezért ilyenkor sok aranynemű is volt nála. Mikor julius elsején reggel utolsó utjára elindult, 900 forint volt nála százasokban és tizesekben. Az arany gyűrűk tömege lehetett vagy egy kiló. Az ezüstórákat és árukat rendszerint a zsebében vitte magával, mig a drágább ékszereket veres szarvasbőr-táskában helyezte el.
A számok kuriosuma
Tizes számrendszerünknek egy igen érdekes tulajdonságát mutatja a mellékelt táblázat.
Ezekhez hasonló összefüggések ismeretével bűvészkedhetünk is és fölkelthetjük az emberek bámulatát; példáúl a következő módon.
Felkérünk valakit, hogy írjon fel egy páros jegyű számot, alája a megfordítottját, így példáúl:
678941
149876
Most adja össze az illető a két számot, és mondja meg az összeget egy számjegy kivételével, a melyet könnyű kitalálni.
Az előbbi két szám összege egy számjegy híján példáúl a következő lehet:
8-8817, akkor a hiányzó számot rövid gondolkodás és ha kell, a szellemek kellő formák között való megidézése után kitaláljuk, hogy az 2 és az egész összeg 828817.
Ennek a bűvészkedésnek a magyarázata az, hogy valamely páros jegyű szám és fordítottjának összege mindig 11-el, a különbségük pedig 9-el osztható.
Továbbá a 11 többszöröseinél a páros és a páratlan helyen álló számjegyek összege egyenlő; a 9 többszöröseinél a számjegyek összege pedig szintén 9-el osztható, mint azt mindenki megpróbálhatja igazolni a 99 és 11 többszörösein.
Az előbbi példán ebből az következik, hogy 8+8+1-8+7+hiányzó számjegy, tehát a hiányzó számjegy 17-15=2. Ezt a műveletet fejben mindenki elvégezheti s könnyűszerrel uthat nagy sikerhez.
Ugyanígy ki lehet találni egy hiányzó számjegyet a két szám különbségéhez, mert a különbség számjegyeinek összege 9-nek többszöröse, tehát ha példáúl így adják: 52-965,
akkor a hiányzó számjegy 9, mert a többi számjegyek összege 18-2×9.
Ha pedig így írják fel: 5-9065, akkor a számjegyek összege 25 s így a hiányzó szám 2, mert akkor lesz a számjegyek összege (27) 9-el osztható.
A Niagara örvényen át
A világ úszóbajnokainak az volt mindig a legnagyobb ambicziójuk, hogy átússzák a Niagarát, melynek örvénylő víztömege kétségkívűl ezer veszedelmet rejt magában.
Kilencz évvel ezelőtt Webb kapitány, a világhírű úszó akart átjutni a Niagarán, de vakmerő vállalkozását életével fizette meg. Scott James három évvel Webb kapitány halála után próbálkozott meg a Niagarával, de ő is belefulladt.
A harmadik vállalkozó Carlisle D. Graham volt, a ki 1901. szeptember 7-én szerencsésen átúszta a Niagarát, még pedig ugyanazon a veszedelmes ponton, a hol Webb kapitányt eltemették a hullámok.
Graham, mint New-Yorkból jelentik a minap megismételte bravurját és pedig hasonló szerencsével. Graham tudvalevőleg egy általa konstruált hordó segítségével úszott át első ízben s ezt a hordót használta most is.
Az úszást az amerikai oldalon kezdette meg s adott jelre ugrott a vízbe. A háborgó víz tüstént elragadta s a parton állók ezrei már azt hitték, hogy vége van. Ez azonban csak egy perczig tartott, a merész úszó ismét fölbukkant a kavargó víz tetején s látni lehetett, a mint karjának hatalmas erejével biztosan szeli a hullámokat. Egyenesen a kanadai part felé tartott, a hol kevesebb a szikla, mint máshol. Qeenston Heights-nél már jóformán túl volt a legnagyobb veszedelmen s ott egy darab időre megpihenhetett, aztán ismét úszni kezdett s el is érte szerencsésen a partot, a hol persze viharos ováczióval fogadták.
Az ó-budai hegycsuszamlás
Sok gondot okoz mostanában az illető környékbelieknek az Ó-Buda mellett levő ugynevezett Táborhegy megcsuszamlása, minek következtében már nehány épület összedölt, több pedig összerepedezett s bizonyos, hogy nemsokára ezek is elpusztulnak. Sokan járnak most csudájára ennek a hegycsuszamlásnak, a mely bár lassan, de folyvást tart.
Ha felmegyünk ennek a Táborhegynek a tetejére, igen érdekes dolgokat látunk. Hatalmad repedések mentén az alsó rész megsülyedt s 1-2 méter magas lépcsők támadtak az azelőtt vízszintes vagy nagyon lankás lejtőjü földeken.
Ha efféle repedés épen valami ház alatt keletkezett, természetes, hogy akkor a ház tönkre ment. Egyik képünk a táborhegyi út mellett fekvő pincze lejáróját mutatja, ilyen lépcsős sülyedés folytán támadt pusztulással.
A táborhegyi út jó kocsiút volt, de ma valami óriási lépcsőnek látszik, a melyen még gyalog is nehéz közlekedni. Elmozdult ilyen mozdulások miatt az út mellett felállított vas mérnöki jel is, a melynek pedig örök időkre kellett volna helyt állnia.
Ezen a vidéken már veszélyes járni, a föld össze-vissza van repedezve, törve, zúzva, nagyon könnyen kitörheti valaki a lábát. A területet még a tavasszal szántották, ma már gyalog is csak legnagyobb óvatossággal lehet a szántóföldön járni, folyton tátongó repedéseken ugrálva át.
Az ottani téglagyár szenvedett a legtöbb kárt. A munkát teljesen be kellett szüntetni, az épületek megrongálódtak, sőt még a szántóföldek is tönkrementek, ott csak nehány év mulva lehet ismét valahogyan földet mivelni.
Hogy mi az oka ennek a hegycsuszamlásnak, azt magyarázza a hegyoldal alkotása. Ugyanis a felső réteg vagy 10 méternyi vastagságban, csupa laza törmelékből áll, mely tömött kék agyagon fekszik.

A törmelék magába veszi s átereszti az esővizet, hólevet, mely lefelé szivárogván, végre a kék agyaghoz ér, a mely azonban sürűségénél fogva nem ereszti át az összegyült nedvességet, minélfogva fölötte lassanként egész víz réteg képződik, a melyen aztán a felette levő földtömeg, mint valami csusztatón szépen megindul lefelé.
S a mint helyét elhagyta, a felette levő rétegek is megindulnak, bebomlanak.
Ilyen csuszamlásra sok példa van világszerte. Néha a föld mozgása megakad hosszabb időre, majd ismét megindul, az emberi tudomány azonban alig tehet valamit ellene.
(Forrás: huszadikszazad.hu)



Pusztai Péter rajza