Cselényi Béla: Kolozsvár, 1967. december vége. Diákház, magyar bábosok
Belemarkolok a gömbölyített háromszög alapú színes ceruzáimba, majd tompa felükre állítom őket, míg csak az egészet egy síkba nem hozom. Ránézek a készlet visszájára, és valami miatt rögtön egy egész stilizációs iskola, egy egész korszak jut eszembe. A ‘hatvanas években így ábrázolták a gyümölcsben gazdag koronájú fákat, mégpedig a magyarországi bábosok, akik 1967. december végén eljöttek Kolozsvárra, bemutatni Toldit, aki leginkább egy jól pingált fakanálhoz hasonlított. De nem emlékszem kézzelfoghatóan egyetlen faábrázolásukra sem, viszont, ha kötelező lett volna, olyan gyümölcsökkel telt koronájú fákkal rukkoltak volna elő, akár egy maroknyi színesceruza-készlet egy szintre hozott tompa fele, ovális alakúra szorítva.
Ez nem jó és nem rossz. Ez ilyen. Egy ilyen korszak. Gyümölcsöző, de mégsem egyértelmű.
Ilyen maroknyi színes ceruza volt a támogatott kultúra. Legalábbis azt hiszem.
A vendéglátó diákház terén ekkor keresztben villanydrót húzódott, amelynek egyik vége a telefonfülke fölött magasodott, és kétujjnyi tiszta hó tornyosult föléje, mint valami boa a fázós fémnyakon.
Budapest, 2012. III. 22.
Pusztai Péter rajza
2012. március 23. 05:22
Át kellene írni a Toldit. Engem mindiig is zavart, hogy olyan erõs volt, a bikával is megmérkõzött. ’67-ben már félreálítva Bodnaras, Draghici, talán már Maurer is majdnem meglátta a színes túlvilágot…
2012. március 23. 20:47
Még volt Chivu Stoica. Chivu Stoica azokban a napokban halt meg, mint Olga Hepnarová. Azt olvastam a neten, hogy Ceau$escu elolvasta Ch.S. búcsúlevelét, majd szeszesvattát kért és pezsgőt rendelt. A szeszesvattáról az jut eszembe, hogy a búcsúlevél esetleg „köp”-öt is tartalmazott… :)
A Toldiban fordul elő talán először a magyar irodalomban a nagyvárosi elidegenedettség. Megfékezi a bikát, de az elidegenedettséget nem tudja legyőzni: minden ablaktábla becsukódik. Igazad van, hogy túlzás a bika-megfékező emberi erőben hinni, de a rejtett mondanivaló talán az, hogy hiába a vitézi jó erőnlét, azért a sartre-i folyamatok mérséklésére kevés az izomerő. (Lasszó — — — veréb…)