Szédülten verset költeni,
búbánatot felkölteni,
látni, mennyi rossz van –
Inkább aludni hosszan.

Csákányt ragadni tétován,
aknára szállni még korán,
még korán bizonnyal –
fázom tőle iszonnyal.

Inkább derülten, könnyedén
élni, mint egy vőlegény,
diványon elheverni,
egy pakk kártyát keverni.

Naponta inget váltani
s néhány nőt megáldani
s nyakkendőt bő csokorba
s cilindert hébe-korba.

Kabátra varrni gombot és
cipőre adni gondot és
ügyelni a szivarra,
nem nézni erre-arra.

Nem fülelni semerre,
s legfőképpen a mellre,
kiben a szív van és e
bolond lét szenvedése.

Mint egy nagyszerű bálon,
Legyen babám az álom,
Kezét nyugtassa rajtam,
másik kezén az ajkam.

*

Sz. Kolozsvár, 1891. febr. 19. – mh. 1945. jan. 11. Budapest; író, publicista, szerkesztő. Középiskoláit Kolozsvárt végezte, ugyanitt jogtudományi doktorátust szerzett. 1911-ben a Nagyváradi Naplónál kezdte újságírói pályáját. A háború után a Kolozsvári Hírlap munkatársa, majd a Keleti Újság s annak félhavi irodalmi folyóirata, a Napkelet szerkesztője. Részt vesz az Erdélyi Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon megalapításában. 1934-ben kivált a helikoni közösségből, s megindította Független Újság c. hetilapját. 1943-ban családjával Budapestre költözött, ahol a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője. A város ostroma idején a nyilasok feleségével együtt agyonlőtték. Irodalmi munkásságát 1913-ban költőként kezdte, verseinek „groteszk” játékára Tóth Árpád és Ady Endre figyelt fel. Az író legteljesebb megnyilatkozásai viszont regényei. Főbb művei: Magányosan ezer tavasz közt (versek, Nv. 1913); Asszony (novellák, Mv. 1920); Belvedere (regény, Kv. 1921); Erdély vallatása (politikai portrék Hosszú Márton és Pap Domokos rajzaival, Kv. 1922); Én jót akartam (versek, Szatmárnémeti 1924); Az ifjító szűz (regény, Kv. 1925); Föl a bakra (regény, Kv. 1925); A páneurópai mozgalom (tanulmány, Kv. 1926. Korunk Könyvtára 5); A kék barlang (regény, Kv. 1927; 2. kiadás Az idegen csillag c. regénnyel együtt, Sőni Pál bevezetőjével, RMI, 1969); Vonósnégyes (elbeszélések, Kv. 1928); A kuruzsló (regény, Kv. 1929); Az ő kis katonája (regény, Mv. 1931); A két Böszörményi (regény I-II. Kv. 1931); Az idegen csillag (regény, Kv. 1932; 2. kiadás A néger hősszerelmes címmel, Bp. 1933); Jákob az angyallal (kisregény, Nv. 1940); Rózsaszüret („A Balkán regénye”, Kv. 1941); Súly alatt a pálma („Egy nemzedék szellemi élete.” Emlékirat, Kv. 1941); Noé galambja (történelmi regény, Bp. 1943). Év nélkül: Modern Robinson (novellák); Eget vívó György deák (ifjúsági regény, Bp.). Még több Ligeti Ernő vers: az urszu 2b-n