Phrase nominale…
Interjú Agnel Hidvégi Évával
Gergely Tamás : Ön Franciaországban él, könyvének címe : Vándordal. Okkal „gyanúsítjuk meg“ hogy saját magáról szól az új könyv…
Agnel Hidvégi Éva : Igen is meg nem is. Vannak benne ún. lírai írások, de többségükben olyan történeteket tartalmaz ez a könyv, melyek nem saját magamról szólnak. Mondhatnám, vannak nálam érdekesebb témák is. Bár, az tény és való, hogy bárki bármit leír, abban benne van maga is. Ott bujkál mindig valami belőlünk a másokról – reális vagy fiktív emberekről, történésekről – szóló prózai soraink között is. Amint az én-ben is benne a világ, amelyben vándorol.
Gergely Tamás: Nem ez az első magyar könyve, prezentálná röviden eddigi szépírói tevékenységét – magyar meg francia nyelven megjelent könyveit?
Agnel Hidvégi Éva: A Békéscsabán megjelenő Vándordalt (melyet a napokban készít el a nyomda, hogy a májusi bemutatóra friss legyen) egy magyar nyelvű verseskötet előzte meg a Pont Kiadó gondozásában Budapesten 2003-ban Hófehér papírra címmel. Az első francia nyelven kiadott munkám a Provence-i Egyetemen látott napvilágot 1995-ben (egy elméleti mondattan), mely a magyar ún. nominális mondatok, valamint a van igés mondatok szerkezetével foglalkozik (Phrase nominale et phrase à verbe “être” en hongrois Essai de théorie syntaxique, Aix-en-Provence, Pub. Université de Provence). Ez ugyan nem “szépírói tevékenység” – pedig igyekeztem nagyon szépen írni a közel 300 oldalt, s közben tanulni, gyakorolni a francia írás követelményeit. A Ma version – nulle part (Az én verzióm – Sehol) című könyvemben, mely Nizzában jelent meg 2007-ben a Bénévent Kiadónál, valamivel jobban élveztem már franciául is az „írói szabadságot”. A két részből álló könyv első része egy Békéscsabán (!) játszódó kisregény arról szól, hogyan látja egy kislány a körülötte levő világot; a második rész verseket, aforizmaszerű gondolatokat tartalmaz.
Magyaul 12 éves korom óta írok verseket, történeteket. Franciául 30 felé kezdtem. Mind a kettőt szeretem. Mind a kettővel sok munka van. Nem írok se kilóra, se rendelésre. Ne nevessen ki, de valahogy meg kell álmodnom, hogy mit csinálok. Tudnom kell egészben, látnom kell képekben, hallanom kell a szöveg melódiáját, éreznem kell a mondatok ritmusát. Mindkét nyelven jelentek meg írásaim különböző folyóiratokban, eddig Magyarországon, Franciaországban, Svájcban, Romániában -, és a Kafé webműhely régebbi és új lapjain.
Gergely Tamás: Békéscsaba – miért ott mutatják be a Vándordalt? Mert békés? Csak nem ott született a könyv szerzõje?
Agnel Hidvégi Éva: Azt most nem tudnám megmondani, hogy igazán békés-e ebben a… Azt viszont igen, hogy igen, ott születtem. Valahol kell, nem?
Gergely Tamás: Mit tartalmaz a könyv? Verseket? Prózát? Visszaemlékezéseket?
Agnel Hidvégi Éva: Verseket. Paródiákat. Gondolatokat. Elbeszéléseket. Nagy részük a Kaféban is szerepelt egyenként, itt-ott. Mint például az Alagút című próza… Érdeklődését köszönöm.
***
Megismételjük a meghívást: aki teheti, jelen lehet AGNEL HIDVÉGI ÉVA: VÁNDORDAL című könyvének 2012. május 17-én a békéscsabai Munkácsy Emlékházban 17 órakor kezdődő bemutatóján. A szerző dedikál. Pontos cim: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 5.
Pusztai Péter rajza