egy őszi történet
eszembe jutott ez
tavaszba is rakhatod
esni ekkor is szokott
szerettem úgy rálépni
a pocsolya szegélyre
mintha véletlen történne
persze szerelemmel tettem
de szeretőm nem volt egy sem
mindig szoknyát hordtam
ekkor a víz ha loccsant
bokámat érte aztán felfelé
combom reszketett belé
mert már kellett

ma az esőben arcod véltem
a nem remegő vízben
s a mosolyt mintha
szűnni nem akarna
a kisfiú benne
rá írni kéne
például a nevem
aztán rájöttem
mitől ez a gyönyör
oda láttál a vízből
s tudtam hogy tudod
szerelmes vagyok

1. Ady András:
   2012. április 22. 06:01

   Mosolyra vagy mosolyból írható név? Kedvtelve irigyelem ezt a képet :)

2. Somorčík Sz. Rozália:
   2012. április 22. 07:52

   Hm.