ENYÉM VAGY ERDÉLY

Kicsi földdarab, Erdély, enyém vagy.
Bensőm melegében hozzásimul arcod
édesanyám arcához, ki messze, más határon
őrzi a képét itthonmaradt fiának.
Szent vagy mint ő, ki méhében hordozott:
kicsi esettsorsú, szegény édesanyám,
mély fekete, epedő szemével.
A te szemed is olyan:
örvény, titok, csodálatosság, zene, —
mély, mesélő tekintetedben
valami örök borongással.
Úgy súgtad: induljak csak el
drága arcodat megragyogtatni
a világnap fényében.
Fehér sugarakban füröszteni meg
termő anyai testedet és fénylő köntöst
borítani reá: világítson az éjszakában.
Nem tűz a Nap útamra, édesanyám!
Sötét a táj köröskörül, vigasztalan sötét!
Mégis: tudom, menni kell, úgy akarod.
Megyek kicsi Erdély, kicsi édesanyám, —
fáradt fejemben zúgás, dübörgő vad zene,
ritmusra lépek, nesztelenül, hallgatagon.
Tudom: hajnalra csendben célhoz érek…

ESŐFELLEGEK DALA

Be sötétek vagyunk,
be bús terűt hordunk:
énünk mély árkában
földünk lélekvére
be habosan árad,
örvénylőn háborog!…
Kicsodák vagyunk mi?
Pusztai meleg szél,
tovasikló napfény,
táncoló csillagpor,
barlangmély csodája.
Testvér, add a kezed:
bújjunk ki a zűrből,
csillagok öléből,
napanyánk tömbjéből, —
és zúgó magunkat
a bolond nagy űrből
árasszuk a földre…

Kibédi Sándor sz. Nagysomkút, 1897. márc. 3. – mh. 1941. dec. 16. Kolozsvár; költő, drámaíró, műfordító, szerkesztő. Családi neve: Hapka; írásait édesanyja, Kibédi László Teréz családi előnevével jegyezte. Volt borbély, építőmunkás, vándorszínész, cirkuszi akrobata és céllövő. 1920-ban jelentkezett verseivel. Az 1922-1924 között Nagysomkúton megjelent Kővárvidék c. hetilap főmunkatársa (1923), a Nagybányai Hírlapban is közöl. 1924-ben kerül Kolozsvárra, versei, elbeszélései, cikkei a Keleti Újság, Ellenzék, Brassói Lapok, Pásztortűz hasábjain jelennek meg. 1928-29-ben a nagyszalontai Szemle c. hetilap, 1929-30-ban Az Újság c. napilap főszerkesztője, majd Kolozsvárra visszatérve 1931-től névlegesen a Korunk felelős szerkesztője, az 1935-ben megindult Tribün c. baloldali folyóirat főmunkatársa, később megindítja a Széphalom c. irodalmi, művészeti és társadalmi folyóiratot (1937-38). Munkái: Így akarom (versek, Dicsőszentmárton 1924); Diadalmas élet (versek, Dicsőszentmárton 1924); Tengerzúgás (versek, Kv. 1926); Megjött a reggel (versgyűjtemény, Kv. 1931); Szeptember végén (költői színjáték, Kv. 1933); Petőfi és Pila Anikó. Válasz egy tanulmányra (Kv. 1939). Fordításkötetei: Eminescu Mihály Összes költeményei (Győri Illés István bevezetőjével, Kv. 1934); Aron Cotruş: Versek (A Korunk Könyvei, Kv. 1935); Octavian Goga: Költemények (Kv. 1938). * Még több Kibédi Sándor vers az urszu 2b blogon