A tájat nézem a volán mögül; tehetem, hisz a gidres-gödrös úton jó, ha harminccal lehet haladni. Amerre a szem ellát, a május virágai nyílnak az öles fűben. Ott, ahová én tartok, a romlás virágai nyílnak a jövő romjai felett – sejlik föl bennem a negatív gondolat; aztán megrázom fejem, nem, amit mondtam, fájdalom volt. Elhessegetem a rám telepedő rossz érzéseket, s velük együtt a poétikát is, úti célom ugyanis nem föltétlenül igényli… Azért indultam el ebbe az eldugott székelyföldi faluba, Székelyszenterzsébetre, hogy képet alkossak arról, mi történik egy székely közösséggel, ha számbelileg kisebbségben marad az ott megtelepedett, egyre nagyobb teret nyerő cigánysággal szemben. A jelenséget kívánom vizsgálni: számos székely falu van hasonló helyzetben, s ugyan az egyes esetek mutat(hat)nak eltérést, néhány általános érvényű következtetés levonható.

Választásom azért esett éppen Székelyszenterzsébetre, mert jól ismerem, ugyanakkor nagyvonalakban kívülállóként tudok tekinteni rá – a távolságtartás pedig elengedhetetlen feltétele az objektivitásnak. A témából adódóan egyébként száz százalékos objektivitást nehéz volna garantálni, mert ugyan igyekszem a kívülálló kutató-riporter szemével vizsgálni a terepet, azt viszont aligha tudom teljesen kiiktatni, hogy magam is székely-magyar vagyok (mgj.: a két fogalmat egymás szinonimájaként használom, vagyis úgy, hogy minden székely magyar is egyben). Így hát vállaltan, tudatosan kitérőket, zárójeles morfondírozásokat iktatok be a munkába, melyek ugyan szétfeszíteni látszanak a szociográfia kereteit, ugyanakkor gondolatiságában gazdagabbá teszik.

Nos, Székelyszenterzsébet. Feleségem származik ebből a faluból, 18-20 évesen, amikor udvarolni kezdtem, guggolós bort iszogattam a helybéli legényekkel (jövevényként két választásom volt: vagy iszom velük, vagy verekszem – az előbbit választottam); a helybéli cigánysággal is alkalmam volt megismerkedni – de ez már egy másik történet. (Néhány évvel ezelőtt a magyar-román cigány közösségek történeti néphagyományát vizsgáltam egy összehasonlító néprajzi munkában). Kellő előismerettel rendelkezem hát, ugyanakkor a terep újbóli áttekintése előtt nem fogalmazok meg preszuppozíciókat, mert azok spekulatívak lehetnének…

A szociográfiai tanulmány teljes szövege a Hitel folyóirat online változatában olvasható: http://www.hitelfolyoirat.hu/dl/pdf/20110202-26160.pdf

(Forrás: eirodalom.ro)