Mert minden olyan, amilyen,
s ami nem olyan, olyanná lesz,
a lét elvész a semmiben
a nemlét kaloda vagy vátesz,
vagy épp a lét a kaloda,
ki tudná mindezt megszámlálni
amíg a lét a semmiben
megpróbál életet csinálni…

A vak koldus ma eljött értem,
de nem adhattam napvilágot.
A földet ha keresztbe mértem,
már a kakas hármat kiáltott.
Most hátat fordítok magamnak,
belehullok a végtelenbe,
testemből lángfolyók fakadnak,
nincs, aki vérzésig szeretne.

P.S.
Ott túl a délibábon
már ne keresd nyomom:
avarral hinti ingem
megváltó hatalom.
S ne duzzogj perlekedve,
pihenj napsütött köveken immár:
elvisz a december kedve,
lehúz a tavaszi hínár.