Nagy László emlékest a láthatáron
Nagy László:
Kopár parton
Kopár parton ültünk csókosan,
csókosan és igen kócosan.
Égben úszott egy borzas öreg,
kék szemein sötét szemüveg.
Isten volt ő, hegytetőre ült,
szorított állához hegedűt.
Húrja pattant, villámtünemény
cifrálkodott, kinevettem én.
Zápor-palástja zengve ránkszakadt,
s mi csókolóztunk a zápor alatt.
(Forrás: Nagy László – Seb a cédruson. Összegyűjtött versek. DIA.)


Pusztai Péter rajza