Napjainkban egyre több szó esik a Székelyföld autonómiájának szükségességéről, az egész erdélyi magyarságra kiható jelentőségéről, megmaradásunk, egy olyan belső anyaországról, amely egész Erdély magyarsága, a szórványban élők fölé is védernyőt tartana. Ennek létrehozásában – a gazdasági/politikai/társadalmi feltételek megteremtése mellett – a kultúrának is meghatározó szerepe van. Közte a népköltészetnek, amely a néplélek legtisztább tükre, a közösségi érzések, erkölcsi/etikai elvárások/ítéletek megfogalmazója; az irodalomnak, amely a népi kultúrára épülve, abból táplálkozva fogan s hordozza mindazokat a spirituális értékeket, amelyek megmaradásunk, identitásunk megőrzésére figyelmeztet, a nemzeti lélek, a nemzeti közösség lényegét fejezik ki. A bennük rejlő, a belőlük kisugárzó eszmék és ideálok, magatartás– és tudatformáló erők, tettekre sarkalló és önmagunk megóvására buzdító üzenetek – a történelmi múltból mindmáig – a nemzeti karaktert modellálják, célt s távlatot tűznek elénk, hitet adnak annak eléréséhez, megvalósításához.
Ez a közösségformáló/megőrző és tudatosító üzenet konkretizálódik, fogalmazódik meg abban a szándékban, amely a Székely könyvtárban ölt testet. „A székely szellemi termékeket kívánja bemutatni a nagyvilágnak a Hargita Kiadó legújabb nagyszabású vállalkozása: Székely könyvtár címen indított százkötetesre tervezett könyvsorozatot, ötkötetes minisorozatokra bontva. A sorozat anyagi költségeit két mecénás, Hargita Megye Tanácsa és Kurkó Árpád fedezi” – olvashatjuk a szerkesztőbizottság egyik tagjának beharangozó szavait a Hargita Népe 2012. május 24-i számában. Tegyük hozzá: a sorozat nemcsak a világnak szóló üzenetet hordoz. Azzal egyenértékű, sőt talán előbbre való a szűkebb tájhaza, a Székelyföld belső identitásának formálása, szellemi arculatának feltérképezése, megrajzolása. A beharangozó sorok két dologra hívják fel a figyelmet: a vállalkozás méreteire és a mai mecénatúra lehetőségeire. Mindkettő üdvözlésre és követésre méltó!
A 100 kötetes könyvsorozat 2012-re tervezett kötetei: I. 1. Székely népballadák; 2. Mikes Kelemen: Törökországi levelek; 3. Tamási Áron: Ábel a rengetegben; 4. Bözödi György: Székely bánja; 5. Kányádi Sándor: Válogatott versek. II. 1. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae; 2. Benedek Elek: Székely népmesék; 3. Tamási Áron: Ábel az országban; 4. Zsögödi Nagy Imre: Följegyzések; 5. Farkas Árpád: Válogatott versek.
A szerkesztőbizottság – Fekete Vince, Ferenczes István, György Attila, Lövétei Lázár László, Mirk Szidónia–Kata, Molnár Vilmos – jó érzékkel, a székely népköltészetre talán a leginkább jellemző népballadák közzétételével nyitotta a sorozatot.(x) A Ferenczes István válogatásában megjelent közel ötven alkotás – cseppben a tenger – hatalmas kincsestárból meríthetett. Forrásai közt említi a most százötven éve, Kriza János unitárius püspök által megjelentetett Vadrózsák 1975-ös kiadását, továbbá Faragó József: Jávorfa–muzsika (1965), Kallós Zoltán: Balladák könyve (1973), Ráduly József: Kibédi népballadák (1975), Sebő Ferenc: Bukovinai székelyek (1988), Szegő Júlia – Sebestyén Dobó Klára: Kötöttem bokrát. 105 népdal (1958) című köteteket.
A szép nyomdai kivitelezésű kötetben az egész magyar nyelvterületen ismert balladák – Görög Ilona, Kőműves Kelemen, Szilágyi és Hagymási, Molnár Anna, Kádár Kata, Fehér Anna, Budai Ilona… – Székelyföldön lejegyzett változatai, valamint regionális elterjedtségű alkotások sorát olvashatjuk. A székelység moldvai kirajzását, a szülőhellyel való kapcsolat szellemi kötelékeit érzékeltetik a Külső–Rekecsinben, Pusztinán, Klézsén, Lészpeden, Rácsilán lejegyzett balladák. Különösen megrázó a valaha a Istensegítsen élő, továbbá az Al–Duna mentére, Székelykevére sodródott bukovinai székelyek sorsát idéző Sirató és a Bukovina, mit vétettem? című népi alkotás. A balladákban egyéni sorstragédiák sora utal a nemzettest múltjára, szembehelyezkedésére mindazzal, ami a természetes emberi érzések kibontakozásának útját állta, a rossz útra tértek bűnhődésére, az idegen fogságba hurcoltak sanyargattatására, az Amerikába sodrottak bánatára, a siculicídium és a szabadságharc áldozataira… Évszázadok népi kultúrája, társadalomképe és a közösség erkölcsi felfogása, az emberhez méltatlan sors fölötti ítélet szelleme árad e sorokból. Egyszerű formák, szép költői képek uralják a letűnt korok történéseiről, eseményeiről hírhozó balladákat.
A Kisfaludy Társaság 1844-ben közzétett népdalgyűjtési felhívása nyomán jelent meg Erdélyi János Népdalok és mondák három kötetes gyűjteménye (1846–1848). Ugyane felhívás eredménye Kriza János Vadrózsák című, a székelység körében felkutatott és lejegyzett népköltési gyűjtemény, amely „egy buzgó hazai”, gróf Mikó Imre költségén jelent meg. Azóta a gyűjtések megszámlálhatatlan sora vált szellemi közkinccsé. A fentebb említetteken kívül idézzük az olvasók emlékezetébe az ugyane tárgykörhöz kötődő Háromszéki népballadák (1973), Kallós Zoltán: Ez az utazólevelem. Balladák új könyve (1996), Ószékely népballadák (1998) című köteteket, amelyek a maguk idején ugyancsak sikerkönyveknek számítottak.
Kriza János a könyvéhez írott Előszavában utal arra, hogy mi indította az székelység körében fellelhető „népereklyék” gyűjtésére: „Idő múltával, midőn az újra föleszmélt nemzet lelke mélyebben szállott önmagába, hogy saját nemzeti lényét a romboló vészek ellenében minden gyökszálaiban erősítse és megszilárdítsa, s e célból egyedül véréhez való, saját idomot és üde színt adó népi elemekkel táplálja…” Nem nehéz felismerni e sorok időtlen érvényét: hisz mai törekvéseink is a nemzet lelkének föleszmélését szolgálják, a romboló vészek ma is makacsul törnek nemzeti közösségünk küszöbére. A mai idők parancsa is arra indít, hogy gyökszálainkhoz, gyökereinkhez, vérünkből fakadt szellemi alkotásokhoz nyúljunk vissza, az életideálokat és életörömöt elénk táró elemekhez, amelyekből erőt meríthetünk a jelen küzdelmeihez, harcaihoz.
Ez a szándék, ez az akarat indítja útjára a Székely könyvtár száz kötetét, annak első kiadványát, a Székely népballadákat is.
A Székely könyvtár köteteiről a www.szekelykönyvtár.ro honlapon tájékozódhatunk, a szekelyfold@hargitamegye.ro e-mail–címen érdeklődhetünk. Üdvös és hasznos lenne, ha a sorozat minden, magyarok–lakta helység közkönyvtárában helyet kapna, hisz az abban megjelenő kötetek minden erdélyi magyarnak, sőt az anyaország olvasóinak is tartalmas, értékes és tanulságos szellemi értékeket közvetítenek/hordoznak.

(x)Székely népballadák Hargita Kiadóhivatal Csíkszereda, 2012