Meditáció

öndallamán
túllép a csend…
páros magány
takarva rejt…

miféle láng
lopna belénk
űrrobbanást
ősmáglyafényt

csupa-titok
csillagvilág
összhangja fog
bennünket át

hiány takar
nincs rejteget…
ez is vihar
csak csendesebb

ez is tükör-
mély tisztulás…
nem tündököl
hogy beleláss

Homo homini

Vagyunk áruknak árui,
viszont-beteljesülve: szentély!
Szerelmek alkatrésze lettél,
és bár mindenik egyszeri,
ők is csak alkatrészeid.
Egymás szívéből kicsírázva
sóvárgunk teljes boldogságra,
mely csillagszóró perceit
páronként pazarolja szét.
Mind-mind (örökre) ritkaszép.

(Szabad szombat-antológia * RMSZ, Szabad szombat, 1999 / 1. sz.)