2 / CSÁSZÁROK ÉS KIRÁLYOK, CÁROK és egyebek

Melyik uralkodói cím magyar eredetű..?
Ausztria császára és Magyarország királya, minden oroszok cárja – mi lehet közös az uralkodói címekben? Imperator volt az ókori római uralkodó, bazileosz a bizánci „jogutódja” és tennó a ma uralkodó egyetlen császár, a japán (a szomszédos mennyei birodalom trónján utolsónak ült császárról viszont láthattunk egy szép Bertolucci-filmet). A császár baljósan hangzik a magyarban: a különféle császárok mindig le akartak igázni bennünket, a Habsburgoknak ez részben sikerült is Mohács és Trianon között. A cárnak még baljósabb hangzása van nyelvünkben, kevés pozitív fogalom kapcsolódik hozzá, különösen 1848 óta.

(A rettenetes és rettegett Iván, e néven a negyedik moszkvai nagyherceg, 1547-ben nyilvánította magát Oroszország cárjává – ettől kezdve lett ez az orosz uralkodók „kötelező” címe.) Az európai történelem első imperátorai egyébként rómaiak voltak, ez eleinte hadvezéri titulus volt, később uralkodói: Julius Caesart követően sokan viselték a császárság idején a szintén titulussá vált caesar párjaként. A latinul talán káeszár-nak ejtett névből lett a sok nyugat-európai „kaiser” és a magyar „császár” (sőt: az arab „kaysar” is); a szlávokhoz talán „císzár” hangalakban került – belőle rövidült a „cár”. Egy másik személynévből is uralkodói cím lett: a császárrá (imperátorrá) koronázott frank király, Nagy Károly (Charlemagne) latin nevéből – Carolus Magnus – származik a legtöbb szláv nyelv „király” szava, valamint a mienké is. (A névadó „Carolus” germán eredetű név, talán szabad férfit jelent – csak hangzása alapján rendelték hozzá a magyar „Károly” nevet, amely viszont török eredetű, és karvalyt jelent.) A „cézár” egyébként továbbélt nyelvünkben, pl. „médiacézár” – de ő már nem Isten kegyelméből uralkodik…

Holnap: 3 / CUKOR, SZAHARIN és tsai

(Forrás: nyelvmájszter)