Jelenet Elek Judit filmjéből

A gyermekkori traumák mély hatással vannak a személyiség alakulására. Különösen, ha súlyos, az egész családot, közösséget érintő megrázkódtatásról van szó, melyek tudatalatti emlékképek formájában rögzítődnek. Felnőtt korban újra és újra felszínre kerülnek, feltörnek, komoly lelki válságot okozva.

Elek Judit rendezésében, 2011-ben készült a Visszatérés – Retrace című svéd-magyar-román koprodukciós film, melynek központi alakja Kathleen, a holokausztot túlélő, akiben rendkívül élénken élnek a gyermekkori emlékek. A filmben nyomon követhetjük a gyermekkori színhelyekhez való visszatérés mozzanatait, másrészt a barátjával való találkozást, illetve a szeretteire való rátalálást. Tanúi lehetünk Kathleen 48 órás erdélyi tartózkodásának, másrészt volt pajtása, mondhatni plátói szerelme, Teleszkay Sándor élete tragikus végkifejletének.

A filmezés Göteborgban, Erdélyben, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgy, Brassó, Fogaras környékén illetve Szilágyságban történt. A csodás természeti környezet, a tengeri kikötő, vagy az erdélyi hegyekben készült felvételek emocionálisan megerősítik a drámai történet kibontakozását. A főhős bár jóléti társadalomban él, mégis állandó kétségek, bűntudat gyötrik. Svédországból, a férje tanácsára, vele, a kislányával, húgával együtt Erdélybe utaznak, meglátogatni a régi, gyermekkori színhelyeket. Hátha így legyőzheti bűntudatát.

De kicsoda Kathleen? Erdélyi származású, aki fiatal korában Svédországba emigrált, letelepedett és később családot is alapított. Az új életforma sem tudta feledtetni vele azokat a borzalmakat, amiket gyermekkorában átélt. 7 évesen egy Auschwitzbe induló vagonból menekült el, az édesanyja a vagon padlójának deszkáit felfeszítette, hogy kijuttassa a kislányát, aki a sínek között lapult, miközben a szerelvény elindult a haláltábor felé. Soha többé nem látta erdélyi családtagjait. Egy erdész család bújtatta, ahol a pajtásra lelt Sándorban. Később kivándorolt Svédországba. Gyakran lelkiismeret furdalás gyötri azért, hogy túlélte a holokausztot. .

A film cselekmény 1980-ban játszódik le. A nézők lélekelállító pillanat tanúi, mikor a határellenőrzés előtt áll a család. A román határhoz érkezve a családnak várnia kell az ellenőrzési ponton. A kislánynak pisilni kell. Kathleen megfogja a gyerek kezét, és az út széléhez vezeti. A felfegyverzett katona áll a gyermek előtt. Kathleen és a kocsiban ülők különbözőképpen reagáltak a jelenetre, mert más-más az emlékanyaguk. Kathleen előtt felvillan az a kép, mikor a sínek között lapult, és a katonák bakancsát látta, parancs- szavukat hallotta.
Az utazásuk közben az erdélyi tájak, a hegyek, az erdők a felszabadulást, a szabadság érzetét eredményezik. Találkoznak a barátjával, Sándorral, aki, mint a szülei, erdész lett. Életük különböző irányt vett, de van egy közös pont: a csalódás, Kathleen a férjében, Sándor a feleségében, akit a szeretőjétől átölelve holtan talál a boros pincében.
A film címe találóan fejezi ki a mondanivalót: rátalálás a múlt emlékeire, azok újraélését, és a kiút megtalálását. A múltba való visszatérés nemcsak a régi emlékek, helyek, felelevenítését jelenti Kathleen számára, hanem az anyanyelvhez, a saját nevéhez, Katicához való visszatérést, a rokoni és baráti kapcsolatok felidézését.
Az események kibontakozása során a szereplők három nyelven, angolul, magyarul és románul beszélnek. Sándor tragédiája rádöbbenti Kathleent, hogy számára csak egy lehetőség maradt, visszatérni a…férjéhez.

[A film önéletrajzi ihletésű, de a forgatókönyv Mészöly Miklós: „Szárnyas lovak”- című novellája és Marguerite Duras: „Este fél tizenegykor” című – regénye alapján készült. Forgatókönyvíró: Elek Judit. Producer: Elek Judit, Cornelia Palos, Peter Hiltunen. Operatőr: Berger László. Kathleen, a holokausztot túlélő, Svédországban emigrált nő szerepét az Amerikában élő Kathleen Gati, a férj (Steve) szerepét Philip Zandén alakítja. A férfi főszerepben, Teleszkay Sándor szerepében, Demeter András. A többi szereplő: Sarah Clark (Julie), Péter Hilda (Anna, Sándor felesége), Kenderesi Manna (Judit), Váta Lóránt, Tompa Klára, Gáspárik Attila.. A 98 perces film a Dánielfilm Stúdióban készült.]

Páll Gyöngyvér