8 / MUSZLIN

Ninivére is emlékeztet
Számtalan termék nyerte nevét arról a városról, vidékről, országról, amelyben gyártják, termesztik – hogy csak néhányat említsek: a kordován (bőr), a toledói (acélpenge), a portói (bor), a konyak, vagy akár a tokaji. Sokukat már nehéz fölismerni: ki hinné első hallásra, hogy a sherry (száraz borital) a spanyolországi Jerez városának nevét őrzi (melyet egykoron valahogyan így ejthettek: séresz), az angóra (ez a selymesen finom gyapjúszövet, melyet manapság mohairnak is neveznek „magyarul”) a törökországi Ankaráét, a muszlin – ez az ugyancsak finom, leheletvékony fonalakból ritkás beállítással szőtt áttetsző selyemkelme – pedig az iraki Mószulét (Al-Mawsil – az egykori Ninive hűlt helyén).

A velencei kalmárok már a középkorban kedvelték ezt a szövetet, melyet jó árban lehetett eladni szerte Európában, ők adták neki a nevet a városról: mussolina, a vele kereskedőket pedig mussolini névvel illették (egy ilyen kalmárcsalád késő leszármazottja lehetett az olasz fasizmus ducéja, Benito Mussolini is).

A franciáknál is népszerű volt, ők a maguk ízlésére alakították át a talján szót is: mousseline – ez jutott el végül számos európai nyelvbe, köztük a magyarba is. A hasonló hangzású szövet, az avignoni puplin névadói is a franciák voltak, ez a papelin – pápai – szóból ered (Avignon, a hídjaival, ideiglenesen pápai székhely volt a középkorban). Érdekes, hogy a selyem etimológiája is a gyártási helyre vezethető vissza – a kínaiak (a „föltalálók”) önelnevezésének görög, majd latin változata, illetve ennél korábbi átvétel révén jutott el a mi nyelvünkbe.

Holnap: 9 / POLGÁR

(Forrás: nyelvmájszter)

1. Ölhafen Helen:
   2012. augusztus 22. 08:51

   És ilyen a „kocsi szekér, kocsi szán…”, azaz a Kocs (Komárom m.) község után elnevezett kocsi : )
   Üdv: ÖH