9 / POLGÁR

Végül burzsuj is lett belőle
A mára erodálódott (eredeti értelmét, jelentését vesztett, a politika okán majdhogynem kiürült) szó a németektől (Burger, Purger) érkezett hozzánk, amiképpen a polgárosodás is. A szó már a középkorban végleg elmagyarosodott (a polgárosodás azonban mindmáig nem fejeződött be). Elsősorban városi (szabad) lakost jelölt, de a későbbiek során a parasztságon belül a módosabbakat is ezzel jelölték (az én ormánsági falumban ’pógár’ ejtésben), majd az ország teljes jogú lakosát is (állampolgár).

Ha más eredetű is, kötődik a hűbéri kötelékektől megszabadult városiakhoz a „nem nemes” – sine nobilitate – angol kifejezés, a snob is, mely ma már a parvenü, műveletlen utánzókat jelenti elsősorban. Az elszegényedett nemesek nobilitásukat nem, csak vagyonukat veszítették el – büszkén őrizve a nemzetségre és nemességre utaló „gens” , „gentil” latin tövet az ugyancsak angol gentry-ben – ami nálunk dzsentri lett.

Általában a polgárosult nemzeteknél két külön szó jelöli a polgárt mint egy társadalmi osztály tagját és a polgárt mint állampolgárt (ld: citoyen-citizen-cívis és burgeois-burzsuj). A „citizen”, „citoyen” a latin „civitas”, „civis”, „civilis” szavakból eredeztethető (s ez kicsit más értelmű, mint a germán „burg” – „vár”, a burger és a burgeois alapja). Azokra a boldog időkre emlékeztet, amikor falak zárták körül a városokat, amikor csak kapun lehetett belépni a polgári kultúrába… A városok fejlődéséhez köthető kapitalizmus apologétái, a marxisták és leninisták tovább „finomították” a burzsoázia – a burzsuj osztályellenség – jelentéstartalmát (hozzáadva a dekadens, ám megnyerhető kispolgárság fogalmát is).

Holnap: 10 / MACSÓ

(Forrás: nyelvmájszter)