Szentgyörgyi N. József: Kalandozás a szavak csodálatos világában
11 / BARACK
Később jött a durvább koki
Az alpári népi bölcsességekből: amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is…
Érvényes ez a barackra is – méghozzá arra a kis sárga aranyosra, amely valójában nem is barack… A hamvas gyümölcsök neve hozzánk valamelyik szláv szomszédunktól gurult át (horvátul ’praszka’, szlovákul ’broszkev’, lengyelül is hasonló – a ’broszk-’ tőből alakult később a zengzetes magyar ’barack’ ). A kevés magyar –ck végződésű szó ismereteim szerint mind (déli) szláv eredetű: a ’ploszk-’ tőből így lett a palack – amibe a barackpálinkát betölthetjük, de hasonló a déli szláv ’troszka’ és a tarack nevű magyar gyom viszonya is… (A szintén taracknak elnevezett rövid csövű tábori löveg az osztrák-bajor darax-ból jön, melynek alapszava a földsánc értelmű terrasz.) Visszatérve gyümölcsünkhöz: eredetileg csak a nagyobbikat (az őszit, amiből nem főzünk pálinkát) hívtuk baracknak, később a kisebbiket is (a sárga kajszit – pedig az növénytanilag is és nyelvileg is más – szilvaszagú – rokonság; más nyelvekben a kettőt nem is jelölik azonos szóval). Van – nektarin néven – egy kopasz (őszi)barack is. Sok nyelv az őszibarack arab (szíriai, damaszkuszi) vagy perzsa, a kajszi örmény származását őrzi (növénytani latin nyelven az első Malum persicum vagy Prunus persica – perzsa alma illetve szilva , a második pedig Prunus armeniaca – örmény szilva. A francia pêche (ld: Pêche-Melba, egy hangszálait féltő operaénekes hölgyről elnevezett őszibarackos fagyi), az angol peach, a német Pfirsich, a spanyol pérsico – viszont mind az őszibarack perzsa eredetére utal. A magyar kajszi név viszont perzsa-török eredetű). A spanyol nyelvben a nagyobbik – az ’őszi’: pérsico (’perzsa’), a kisebbik – a ’kajszi’ viszont albaricoque (másik spanyol neve, a damasco damaszkuszi eredetet sejtet). Az arab al- névelő eleve utal a mór előzményekre, maga a szó ’baricoque’ viszont utal a hozzánk szlávból jött szó arab eredetére (al-barkuk – eredeti értelme: korán érő), valamint sok európai megnevezés kiinduló szavára (olasz albicocco – de Velence környékén baricoccolo, német Aprikose, francia abricot, angol apricot, orosz abrikóz). Van nyelvész, aki „beleérzi” a szóba a ’korai érést’ jelentő görög-latin praecox-ot is, de ez bizonyítatlan népetimológiának tűnik. És a rövid hajú amerikai elnök sem kopasz Barack, ahogy egy sunyi szóviccben olvastam. Egykor volt játékos „kapsz egy barackot a fejedre” is – később jött a durvább ’koki’, mapedig úton-útfélen sallert osztogatnak mindenkinek… Szófejtés helyett inkább csak együk-igyuk minden megjelenési formájukban e finom gyümölcsöket, még ha nem is mind barack, ami kajszi…
Holnap: 12 / OBSZCÉN
(Forrás: nyelvmájszter)
Pusztai Péter rajza