14 / DIÉTA

A kétágú szó
Ha diéta, akkor vagy koleszterin-mentes, vagy pozsonyi. Ezért is üt szöget a fejbe: mi közük egymáshoz? Semmi – hacsak nem a hasonló (megegyező) hangzás. Mindkettőt a latinból vettük át, de ott az egyik dieta volt, a másik meg diaeta (és kiejtésben is különböztek kissé, ezért íródtak eltérően). Az első maga is latin származék: a ‘dies’ (a mindennapi nap) az alap, és eleinte azt a napidíjat jelölte, melyet a fontos gyűléseken részvevők kaptak ellátmányul (akkor a képviselők – ezen túl – még nem kaptak különféle pótlékokat is, meg kocsihasználatot, diplomata útlevelet és kedvezményt az örömtanyákon). Később már magát a fontos gyűlést is így hívták (rajtunk kívül a franciák, németek, spanyolok és olaszok is használták a parlament jelölésére egy ideig). A diaeta viszont a görögből került a latinba – ott ’diaita’ volt, és egyebek között a mértéktartást, a mértékletes életet, illetve az orvos által elrendelt életvitelt jelentette. Mi mindkettőt diéta formában vettük át. Először a – rendi – országgyűlés jelölésére (Csokonai Vitéz Mihály 1796-ban már írta-szerkesztette a Diétai Magyar Múzsát); mára ez visszaszorult történelmi szakszónak, a nyelvben és a politikában átvette szerepét az országgyűlés meg a parlament. A másikat – a máig élő orvosi szakszót – később kölcsönöztük (de az orvosi szaknyelvben mindmáig diftongussal írjuk: diaeta). Ezzel elsősorban a(z orvos által) előírt ételek fogyasztását, másodsorban önmagunk fogyasztását jelöljük (diétázik), a belőle képzett ’dietétika’ az egészséges étrenddel foglalkozó tudományág neve.
A homonímia – a „hason(ló)nevűség”, „azonosalakúság” ilyen példáit sokáig sorolhatnánk (ilyen pl. az ’óra’ , mint idő-mértékegység, a latin és görög ’hora’-ból – és az ’óra’, mint időmérő eszköz – karóra, zsebóra, falióra, sőt: gázóra – a ’hora’-ból továbbképzett görög-latin ’horologium’ nyelvújításos magyarítása). A Wikipédia szócikkeiben ilyen azonosalakúságnál – egyértelműsítési céllal – „leágazást” ajánlanak föl a másik, többedik jelentéshez. Természetesen, nem csak idegen szavaknál fordul elő ilyen egyezés, tősgyökeres magyar szavaknál is, tömegesen (ár, ér, dob, fej – sőt: török követ – követ török); valamint magyar és idegen szó is kerülhet ilyen viszonyba (nylon blúz – a blues-t jelölő blúz, bután gáz – bután néz).
Elég, ha annyit megjegyzünk: nem biztos, hogy két hasonlóan (azonosan) írt (ejtett) szó ugyanarra a gyökérre (tőre) és jelentésre vezethető vissza. Még ha az ilyen látszat-azonosság a sumerológusoknál perdöntő érv is… A nyelvből nem mindig hull ránk a kétszerkettő józansága… És: zsurnalisztikailag ugyan elképzelhető ilyen cím a képviselői juttatások megnyirbálásáról szóló tudósításhoz: Diétára fogva a diéta – történelmileg (a való világban) azonban nem képzelhető el, mert a diétai (országgyűlési) diétát (napidíjat) maga az országgyűlés (a pesti diéta) szabja meg dietétikusi minőségében, és – az anorexiától rettegve – sohasem ír elő önmagának fogyasztó diaetát…

Holnap: 15 / ROBOT

(Forrás: nyelvmájszter)