2. (Kerekezők)

Bár a hétvégék kivételével nem reggeli esemény, kezdjünk egy emblematikus képsorral! Azzal, ahogy a köpcös Nagy Imre kerékpárjával megtesz a kocsma előtt egy tiszteletkört, majd leszáll, lelakatolja a biciklit. Ez szíven ütött, amikor először láttam. „Dehogynem bízok bennetek, de megszoktam, hogy zárom, mert olyan helyen dolgozok, ahol ez szükséges!”

Voltak más kerékpáros részvevői is a Malomárok körül kavargó mitológiának. Az egyikük Sia. „Szia!” – akarta mondani találkozásaikor, de így jött ki a száján. Egy idő után ráragadt, mint név! A világháborút (nem Sia alatt) megjárt, masszív kerékpárja volt. Ő maga nem volt masszív, sőt már délelőtt is tolta járművét.

A másik, a hórihorgas, mélyhangú és harcsabajuszú Szinok Józsi csak hazamenet nem ült a kerékpárra. A műszakjától függően hajnalban vagy délután vidáman kerekezett. „Jó reggelit mindenkinek!” – köszöntött be éjszakai műszakját bevégezvén, és friss kenyérrel, zsömlével kínálta a törzsvendégeket, jelentést adva a Halló, halló! sorozatbeli „franciául beszélő angol rendőr” szlogenné vált mondatának.