Burján Gál Enikő versei

Utazás

Utazás a csésze körül a füstben,
fekete, kemény székeken.
Utazás két mélysötét szemed között.
Tekintetem beléd ütközött.

Utazás a fekete asztalon
a csészétől a kezed felé.
Utazik a hangod
arcom felé,
visszautazik a tekintetem.
Utazás a hangtalan, néma kincseken
a bódító, mély zenében.

S míg utazik a szemöldök homlokodon,
utazik lassan a válasz
gördülékeny, omlós mondatokban
utazik az érzés titokban.

Nagy ez az utazás?

Utazik a város,
utazik az Elmegy,
utazik a Marad.
Szívem lassan
szíved felé halad…
Az árnyék fénye

Még csak egy pillanat,
és a fekete fák csonttá merevednek,
mint egy elfelejtett színdarab
koszos díszletei…

Kis szénaszagot hord
egy eltévedt szél,
és értelmet ad a tájnak a hold,
ami mindig
rólad beszél.

(Szabad szombat-antológia * RMSZ, Szabad szombat, 2000 / 11. sz.)

2012. szeptember 27.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights