Nyugdíjas kamikazék
A japán császári légierő öngyilkos pilótájának lenni nem volt éppen életbiztosítás és a magas kor, békés öregség garanciája. De hogy kerül ez ide, Magyarországra? Csak úgy, hogy furcsa kis levélke, gonosz episztola járja pár napja a Facebookot, illetve azokat a csoportokat, ahol feltételezhetően nyugdíjasok is olvashatják. Arra szólítja fel benne a szépkorúakat a megszokott módon ismeretlen szerző – tán a Semptei Névtelen? – hogy gyilkoljanak. Mégpediglen azért, hogy becsukják őket. Mert az jó lesz.
Hogy kinek jó végső soron, nem világos, de messze többről van szó, mint egy félrement poénról. Az üzenet a nyomort, a kilátástalanságot ecseteli, amiben igaza is van – nincs megfelelő szó arra, hogy pontosan leírja a magyar átlagnyugdíjas méltatlan helyzetét. És nehéz lesz majd megfelelő büntetést találni a felelősöknek – de ez legyen majd annak idején a független magyar bíróság dolga. Nem a miénk. És nem is a névtelen, ám radikális tanácsadóé. Aki úgy folytatja, hogy egyetlen mód van a túlélésre idén télen: be kell kerülni a börtönbe, ott napi nyolcezerötszázat fordítanak az emberre, plusz ingyenes orvosi ellátás, napi három étkezés, fűtés. Kérdezném, hogy látott-e már börtönt belülről, de tudom, hogy nem.
Remélem viszont, hogy fog.
Ugyanis a kaptárba jutást úgy képzeli, miszerint „minimális” befektetéssel szerezzen be a nyugdíjas egy pisztolyt (minimális, tetszik érteni, itt árulják, a sarki kisközértben, kilója háromszáz, de a Zbrojovka olcsóbb, ugyanis nem nagyon viszik), négy skulót, aztán kettővel öljön meg egy „bűnöző bevándorlót”, kettővel egy „korrupt hivatalnokot”. És már mehet is a rácsos Kánaánba, ahol minden remek lesz. Addig meg levélírónk szépen nyújtózik a monitor előtt, hegyezgeti a körmeit és újabb hülyeségeket beszél. Újabb kamikazékat toboroz.
Először is: több bevándorlót ismerek, legálisat sokat, illegálisat párat, egyik sem bűnöző. De ha az is lenne, akkor is a rendőrségnek kell vele foglalkozni, nem egy öngyilkos népmozgalomnak. No, és ha nem kerülközik kriminális bevándorló, mi van? Ölünk ártatlant, szorgosat? Ha nem találunk korrupt hivatalnokot, jó lesz a tisztességes, alulfizetett közalkalmazott is? Nem elkeseredés mozgatta az ujjait a billentyűzeten annak, aki útjára indította ezt a levelet, hanem aljasság. Ez ugyanis manipuláció. Ha csak száz balekot talál, az már kétszáz halott. Nem szegény ember ez, hanem gazdag – és jobban tesszük, ha valamelyik radikális, parlamenten kívüli mozgalomban keressük. Nyomor van, igaz, de ez még nem ok a gyilkosságra, lealjasodásra.
Hol tanulta ezt? Mert a helyesírásából, stílusából ítélve nem éppen a főiskolán, az is biztos. Ugyan még a középiskola is kérdéses.
Nem jót akar ez az ember, nem is azt, hogy az elszegényedett nyugdíjas túlélje a telet. Káoszt akar, felfordulást, a legvégén: hatalmat. De úgy, hogy a mocskos munkát is mások végezzék el helyette.
Van egy pár ilyen bolondunk mostanság.
Akinek ép az esze, ne álljon közéjük.
Börtön lesz ennek a vége, de nem gyilkosságért, hanem arra való felbujtásért, akárki meglássa. És a végén kiderül, hogy vagy egy sokszorosan büntetett briganti, vagy egy tizenöt éves kölyök vigyorog a lánclevél elején.
Vagy a TEK, ami így akarja bemutatni, igazolni: márpedig szükség van a Facebook ellenőrzés alá vonására.
Akármelyik is igaz, senki se válaszoljon, senki se adja tovább. Provokátoroknak nem ülünk fel, meg sem hallgatjuk őket.
Átlátunk rajtuk.
Szele Tamás
(Forrás: gépnarancs.hu)
Pusztai Péter rajza