33 / TÖKLÁMPA

Növekvő számú tökfejek…
Alig van már falusi gyerek is, aki tudná, mi is a töklámpa, pedig egykor mindegyik tudott ilyen éjszakai ijesztgetős szerkentyűt fabrikálni a bugylibicskájával. A gyártásra alkalmas takarmány- és úritök is kezd kimenni a divatból és a termesztésből. Soha nem látott formájú – formátlan, idegen – sütőtökkel van tele minden nagyáruház és piac… A kapinyát régen is csak némely vidéken (például az én Ormánságomban) ismerték – nyeles vízmerítő tök volt, ahogyan a hébér meg (bor-)lopótök. Ezeket mára fém, üveg és műanyag gyártmányokkal kiváltották és feledésbe merültek. A tök lassan csak a kapros főzelék nevében, az obszcén jelentésében és a növekvő számú tökfejek megjelölésében él tovább… A külföldről – Amerikából – begyűrűzött idegen szokások egyike, a halloween visszahoz ugyan valamit a töklámpa régi varázsából – a piac is rámozdul (és angolnyelv-tudás híján megalkotja az aranyos – az autók halogénlámpáira rímelő – „halogén tök” terminus technicus-t) – azaz, Rajkin nyomán: válámi ván, de éz ném áz igázi. Az erőszakosan begyűrűző szavak száma pedig megállíthatatlanul szaporodik. A „nép ügyvédjére” egy skandináv szót használunk: ombudsman, a hótaposó csizmára meg az angol moon-bootsból népiesedett mumbucot… A hordozható maroktelefont nálunk „magyarul” mobilnak nevezik a latin mobilis – mozgó, mozdítható- nyomán (sok országban cellular vagy hasonló a neve), az aktatáska méretű hordozható számítógép viszont nem mobil, hanem ölbe vehető, azaz leptop /laptop (az angol lap: öl és top: tető, felsőrész, fent szavakból; megkülönböztetésül az asztalitól, amely a desktop). A kebleket fedetlenül hagyó fürdőruha és erotikus rúdtáncosnő-jelmez (illetve újabban némely estélyi is) a topless, azaz a felsőrész nélküli, lásd még: monokini… A less-ekből meggyökeresedett még a magyarban (a megnevezést hordozók számának robbanásszerű növekedésével egyidejűleg) a homlesz (homeless). A halogén- (halloween-) tökhöz hasonlóan értelem nélküli, és a magyarban meglévő törzsökös jó kifejezést kitúró kifejezés az indián nyár (amerikai utánzásként csupa nagybetűvel: Indián Nyár) – a pejoratívnak vélt vénasszonyok nyara helyett. A hagyományőrző európai nyelvek – ha korlátozott használatra át is vették az amerikanizmust (ld. pl. a L’été indien című francia slágert Joe Dassin-nal) – nem hagyták elveszni a „vénasszonyok nyarára” rímelő saját terminusaikat (a szláv bábje léto, a hasonlóképpen boszorkányos mellékzöngéjű német Altweibersommer, a flamand Oudewijvenzomer); vagy, mint a franciák: megőrizték a – sok országban meggyökerezett – Szent Márton–nyár kifejezést.
Nem kedvelem a hasonló nyelvi agresszorként viselkedő velentájn-napot, a virágárusok üzletszerző védőszentjévé lett keresztény mártír ünnepét sem: azzal, hogy ránk erőltet egy tőlünk (egyelőre) tök-idegen szokást, a becsületes Bálint nevet méltatlanul feledésbe taszítja.
Bár mindig is támogattam a szóátvételeket – nem vagyok híve annak, hogy mindent, minden áron utánozzunk.

Következik: 34 / ARANY

(Forrás: nyelvmájszter)