Játék a hatalommal

STOCKER HANZI
Amikor ébresztőórát árultál a gyűdi búcsún!
KRISTÓF
Első önálló vállalkozásom. Megvettem száz darab vekkerórát, az összes spórolt pénzemet beletettem… Elmagyarázták, hogyan kell beállítani, de semmit nem jegyeztem meg, csak azt, hogyan kell csörgetni. Hatalmas búcsú volt. Tekertem meg csörgettem az órákat, és kiüvöltöttem a tüdőmet. És estig eladtam az összeset.
KISFIÚ
Te is ott voltál, Hanzi bácsi?
HANZI
Nem. Én egy másik zsidónál voltam tanonc. De sokáig emlegették, apád még föl se szabadult, és ekkora üzletet csinált!
KRISTÓF
Hatvan pengőt kerestem egy nap alatt, amikor ötven fillér volt egy napszám! Egy pengőért meg lehetett ebédelni egy előkelő étteremben.
Svábruhás asszonyság érkezik, éneklős hangsúllyal köszön.
ASSZONY
Jónapot kívánok.
KRISTÓF
Kriszgott.
ASSZONY
Svóvö lájd?
KRISTÓF
Já! Ausz Wakan.
ASSZONY
Ih ausz Wílánd. Ih will ciha in pett.
KRISTÓF
Ein moment. Tász konnt majne frau. Ih rufe…
Kristóf a következőkben többször kimegy, kiabál Helinának, a szokásos játék, addig a sváb asszony türelmesen várakozik, majd amikor megjön Helina, akkor együtt az utcára vonulnak egy halom cihával, s az utcán közös erővel hajtogatják szét meg össze az erősen pelyhező vásznakat.

HANZI
Hogy megy a bolt?
KRISTÓF
Nézz körül, tele vagyok bóvlival. Évente meghizlalok négy bikát, meg bort adogatok el, abból élünk. Nem kell a használt ruha senkinek. Ebbe a tándlerájba azt hittem lesz ráció…
HANZI
Tudok egy bombabiztos üzletet!
KRISTÓF
Ajvé! Hagyjál, Hanzi, már ismerem a te bombabiztos üzleteidet. Neked van ötleted, én adjam a pénzt, és a végén felezünk.
HANZI
Az unokatestvéred vagyok! Együtt nőttünk föl. Én … nekem mintha a testvérem lennél. Te törted mindig az utat előttem… Te nem maradtál otthon parasztkodni, kiharcoltad, hogy ipart tanulhass, nekem már nem is kellett nagyon küzdenem… Meg a háború… Sose felejtem el, hogy akkor mellettem álltál …elsírja magát szinte gombnyomásra, automatikusan a két szép gyermekem, hétéves volt Jancsika és Annácska öt… Csak lementek az útról, mert milyen a gyermek, nem fogad szót, szaladgálni akar, és aknamezőre futottak…
KISFIÚ
Meghaltak?
HANZI
Bólint, vállait rázza a zokogás Igen.
KISFIÚ
Nem fogadtak szót a szüleiknek?
KRISTÓF
Hanzi bácsi akkor katona volt messze a háborúban, és a gyerekek nem az anyukájukkal mentek el sétálni…
HANZI
Fölpattan, sírásának már nyoma sincs Kikérem magamnak, hogy a feleségemről valami rosszat mondjál!
KRISTÓF
Nem mondtam semmi rosszat.
HANZI
Igaz, igaz.
Civilruhás rendőrnyomozó érkezik.
RENDŐR
Jónapot kívánok. A vásárlófüzet lapjaiért jöttem. Igazolványt mutat.
KRISTÓF
Azonnal… Milyen rangban tetszik lenni?
RENDŐR
Százados vagyok.
KRISTÓF
Azonnal százados úr! Bocsánat, százados elvtárs!
A kassza fiókjából jegyzettömböt vesz elő, a rendőr kezébe adja, az kényelmesen leül az egyik székre, lapozgat az ideges csöndben, a perforált másodlat lapokat kitépi a füzetből, megszámolja, visszaadja a füzetet, még fagyosabb a levegő, visszaül a székre.
RENDŐR
Tíz vásárlás volt.
KRISTÓF
Ön számolta meg.
RENDŐR
Tíz vásárlás volt. De mennyi idő alatt?
KRISTÓF
Tisztelettel, minden papíron ott van a vásárlás dátuma. Abból meg lehet állapítani az időtartamot…
RENDŐR
Nem vagyok én hülye! Elolvastam a dátumot mindegyiken. Én azt nem hiszem, hogy csak tíz vásárlást foganatosít egy hónapban!
KRISTÓF
A százados elvtárs nem tudhatja, bizonyára nemrég került a helyi kapitányságra, hogy kialakult rendje van annak, hogy melyik vásárlásaimat vezetem be a füzetbe, s melyeket nem. Ez egy kisváros, a kuncsaftjaim kilencven százalékát ismerem, és tűzbe merném tenni értük a kezem… Én tulajdonképpen szívességet teszek a rendőrségnek…
RENDŐR
Nem éppen! Ha én most átnézném a bolt árukészletét, és találok valami olyasmit, ami nálunk nyilvántartásban szerepel, valahol valakitől ellopták, elrabolták, és maga nem vezette be a füzetbe, akkor orgazdaságért följelentem! Maga nem szívességet tesz, hanem az állampolgári kötelességét teljesíti!
Helina jön vissza a sváb asszonnyal, becsomagol néhány cihát, visszaad a pénzből, s akkor veszi észre, hogy meg van fagyva a levegő.
HELINA
Was ist los?
KISFIÚ
Uns eich werdet házkutatás!
KRISTÓF
A százados úr szerint nem vezetem rendesen a vásárlási füzetet, és ezért komoly a gyanúja, hogy orgazdaként működök…
RENDŐR
Én nem vádoltam, csak azt mondtam, hogy nehezen hihető, hogy mindössze tíz vásárlás történt egy hónap alatt…
HELINA
Nézze, biztos úr, nekünk tiszta ráfizetés ez a füzet. Minden hónapban talál a rendőrség valamit a fölírt dolgokban, és egyszerűen elkobozzák, mintha mi is tisztességtelenül jutottunk volna hozzá. Eszükbe sem jut, hogy mi azt megvettük, kifizettük. Ekkora áldozatot a fizetett alkalmazottak nem hoznak a rendőrségért. És még azt is el kell viselnünk, hogy már besúgónak neveznek bennünket, mert azokban a körökben már híre van, hogy a rendőrök elkapják azokat, akik nálunk adnak el lopott holmit.
KRISTÓF
A százados úr, bocsánat, elvtárs, a kötelességét teljesíti. Ha úgy gondolja, akkor hozzon egy házkutatási végzést, és én megmutatom neki a raktárt, a padlást, a pincét, mindent, amire csak kíváncsi. Mi becsületes emberek vagyunk, nincs titkolnivalónk.
HELINA
Mesügener Mensch! Er ist ein ávós! hangosan A százados elvtárs honnan került ide? Mert az itteni rendőröket mind ismerjük, és eddig nagyon jó kapcsolatunk volt…
RENDŐR
Szigetvárról. De ez mellékes! Éppen azért kell időnként áthelyezni a rendőröket, mert a túl jó kapcsolatok a bűnözés melegágyai… Az új emberek pedig nincsenek elkötelezve senkinek.
KRISTÓF
Nagyon bízom abban, hogy a százados úr tevékenysége majd javít a helyi közállapotokon. Ez közös érdekünk.
RENDŐR
Számíthatnak rá. belső zsebébe gyűri a papírokat Viszontlátásra!
KRISTÓF, HERMINA
Viszontlátásra!
HANZI
Énekel Reszket a hold a tó vizén… Be vagytok rezelve, mi?
HELINA
Gondolkodás nélkül, kegyetlenül Vannak, akiknek fontos a becsület! Kristófhoz Valamit kell csinálni, ez egy őrült. Ha minket megpiszkálnak, akkor rögtön élősdiek leszünk, kizsákmányolók meg a nép ellensége.
KRISTÓF
Mára ígérte Dévac úr, hogy jön borért. Majd vele megbeszélem..
HELINA
A te fodball-barátaid! És ha nem jön?
KRISTÓF
Akkor elmegyek a postára és telefonálok neki.
HELINA
Még ma?
KRISTÓF
Még ma!
Helina elmegy .
HANZI
Hogyan bírod ki Helinával?
KRISTÓF
Gyermekkori cinkos egyetértés van közöttük Nehezen. Tudod, vannak jó tulajdonságai is…
HANZI
Még nem mondtam el azt a nagy üzletet…
KRISTÓF
Mondjad, ne kímélj!
HANZI
Ismerek néhány bennfentes nagykutyát a megfelelő helyen, és tőlük tudom, hogy idén rekordnagyságú lesz a kukoricatermés…
KRISTÓF
Ezt én is tudom. Olvastam az újságban.
HANZI
De azt nem tudod, hogy legnagyobb hányadát exportálni fogjuk a nagy Szovjetunióba! Ezt csak nekem súgták meg! Csak nekem!
KRISTÓF
És?
HANZI
Na és?! Ugye! Most ősszel a rekordtermés alacsonyra nyomja az árakat, mindenki szabadulni akar a kukoricájától…És tavasszal a túlméretezett export következtében takarmányhiány lesz. Az égbe mennek az árak! Ez olyan biztos, mint hogy itt ülök. Aki most a tőkéjét mind kukoricába fekteti, az tavasszal nagyot fog kaszálni.
KRISTÓF
És miért nem vágsz bele?
HANZI
Le vagyok égve. De teljesen! Életem legjobb tippjét akkor kapom, amikor nincs egy vasam se! Gondoltam, társak lehetnénk…
KRISTÓF
Emlékszel, Hanzi, utoljára negyvenhétben társultunk. Együtt mentünk Pestre két-két koffer füstöltáruval, eladtuk, és rézgálicot kaptunk, ami itt akkor többet ért mint az arany. Én hazajöttem a két kofferral, téged kiraboltak a vonaton…
HANZI
Tényleg kiraboltak! Dombóváron történt. Hátulról leütöttek, és mire magamhoz tértem, már nem voltak sehol a csomagjaim. Olyan világ volt akkor!
KRISTÓF
Mindig olyan a világ! Én úgy ismerem ezt a történetet, hogy elszaladtál a restibe egy féldecire, és azok loptak meg, akiket megkértél, hogy vigyázzanak a csomagjaidra…
HANZI
Olyan becsületes képű parasztok voltak!
KRISTÓF
Tudod, nekem nincs pénzem. Nálunk még mindig Helina kezeli a kasszát. Akarsz vele beszélni?
HANZI
Akarok!… Nem beszélnél mégis inkább te!?
KRISTÓF
Nehéz lesz! Mennyire gondoltál? a kisfiúhoz Hívd be anyádat!
HANZI
Harminc-negyven ezerre…
KRISTÓF
Meg vagy őrülve! Annyiért házat kapsz !
HANZI
Kis befektetés, kis haszon, nagy befektetés… Akár ebben a pillanatban aláírom, hogy hat hónap múlva tíz százalék kamattal adom vissza. Már úgy csinálhatjuk a papírt, hogy a kamatos összeg visszafizetését vállalom. Ötvennyolcban vettem egy egész vagon mákot. És tudod kinek adtam el dupla pénzen? A hadseregnek! Még be is tojtam, amikor olyan magas rangú tisztek kerestek a lakásomon! Na, mondom, Hanzi, most véged van! Ezek mind elvhű kommunisták, ezek ki fognak nyírni téged! Egy kicsit megfélemlítettek, de csak azért, hogy riszteljünk a hasznon. Még így is nagyon jól jártam.
KRISTÓF
Ne engem szédíts. Jön Helina…
HELINA
Kristof, alles in ordnung?
KRISTÓF
Az a helyzet, hogy Hanzi akar neked valamit mondani… Pénzt szeretne kölcsönkérni.
HELINA
Nincs nekünk pénzünk!
HANZI
Egy nagy üzlet van kilátásban… a kukoricának most nagyon alacsony az ára, nagyon jól lehet vásárolni… amennyit csak akarsz. Ha csövesen megveszi az ember, és télen át tárolja, tavasszal csillagászati ára lesz a morzsolt kukoricának… Tudom … Legalább meg lehet duplázni a pénzt…
HELINA
Kristófhoz A te rokonod..
KRISTÓF
A te Franci bátyád is itt volt vagy két hete…
HELINA
Nem kapott egy fillért se!
HANZI
Én nem szívességet kérek… Szabályos papírt írunk, kamatos összeget számítunk, tíz százalékkal nagyobbat írunk… Tizenöttel…
HELINA
Kristóf nem mondta neked, hogy most nincs pénzünk? Ráadásul a nyakunkon a rendőrség, ki tudja hová fajul… És akkor adjak kölcsön! Mekkora összeggel akarsz belevágni az üzletbe?
HANZI
Úgy gondoltam, hogy olyan har… húszezer forintra gondoltam…
HELINA
Húszezer?! Tudod te, mekkora pénz az? Mennyi idő alatt keres meg ennyit egy melós? Egy hízott bika ára!
HANZI
Úgy tudom az elmúlt hónapban adtatok le két bikát… az ugye negyvenezer. .. És a feleségemet is sértegetted… Tele vagytok pénzzel, és játsszátok a sanyargót! Az a rendőr is nagyon jól megérezte, hogy nincs rendben valami körülöttetek! Ti már akkor is hazudtok, amikor nem muszáj! Könnyű tele kasszával játszani az erkölcsöst!
HELINA
Te most kérni akarsz valamit?!
HANZI
Azt már megette a fene! De legalább egyszer elmondom a véleményemet. Azt hiszed a te férjed egy hűséges családapa! Jó tanítványa ő a Breuer Manónak! Együtt jártunk Pestre annak idején! Tudnék mesélni! És ti gondoljátok komolyan a becsületet! Na persze! A pénz lenézi a nyomort! Azt meséld el, amikor tetveket hozott neked!
KRISTÓF
Hanzi, meg fogod bánni!
Schneiderics elvtárs érkezik, a helyi kommunista kiskirály, elegáns öltöny, nyakkendő. Magas, tokára és pocakra hízott ember.
SCHNEIDERICS
Jónapot kívánok Schrempf úr!
KRISTÓF
Jónapot, Schneiderics elvtárs! Régen járt nálunk! Foglaljon helyet, megkínálhatjuk valamivel? Helina, légy szíves, hozz egy fröccsöt Schneiderics elvtársnak, meg Hanzinak is, biztos nagyon kiszáradt a szája.
HELINA
Kifelé menet halkan Kristófnak Nem kéne szólni neki a rendőrről?
KRISTÓF
Bízd rám. Előbb meg kell tudni, ő mit akar!
SCHNEIDERICS
Köszönöm, az nagyon jól fog esni ebben a melegben. Régen jártam erre valóban, de egyszerűen nincs megállás! Első a kötelesség! Rengeteg munka szakadt rám, ránk, és menni kell, folyton menni.
KRISTÓF
És mi az a sok munka, ha nem államtitok?
SCHNEIDERICS
Tulajdonképpen titok, de mi vagyunk annyira jó viszonyban, hogy beszélhetek róla. Itt vidéken nagy az elmaradottság Helina érkezik tálcán fröccsökkel, minden férfi vesz egyet, beszélgetés közben iszogatnak, Kristóf beszélget Schneiderics elvtárssal, a háttérben Helina egyezkedik Hanzival, erőfeszítésük közös, egyik vendégnek sem célszerű megtudnia, a másik milyen ügyben jár ide. Szóval az elmaradottság, az elsősorban a fejekben vannak elmaradva, a gondolkodásuk korszerűtlen még az embereknek. És nekünk “öreg bolsiknak” most az a legfőbb feladatunk, hogy ezen változtassunk. Tele van az emberek feje babonákkal, vallásos tévképzetekkel, hatalmas munkát kell végeznünk … Elsősorban tudnunk kell, hogy mit gondolnak, az emberek, mi foglalkoztatja őket…
KRISTÓF
Azelőtt ezt megírta az újság…
SCHNEIDERICS
Menjen már a reakciós dumájával! Én meggyőződéssel vallom, hogy a nagy tömegek már most mérhetően jobban élnek, mint múlt rendszerben…
HELINA
Hanzival Most legalább bemutatkoztál. Kapsz tízezret, papírt nem írunk róla, és ha nem adod meg, akkor legalább elkerülsz bennünket… A kasszánál a szokásos szertartás.
HANZI
Közben némajáték formájában megbeszéli Kristóffal az események váratlan fordulatát. “Te ezt érted?” ” Mesüge az asszony, én se igazodok el rajta néha!” “Engem nagyon megbántott!” “Azért te is sértegettél minket, rendesen!” “Köszönjem meg?” “Nüná!”
HELINA
A páncélszekrény ajtaja mögött mormolva számolja Hanzi kezébe a pénzt. kilencvenkilenc, száz. Tessék, kedves rokon! Használd egészséggel!
HANZI
Köszönöm, köszönöm! Kezet csókol Helinának Meglátjátok, tavasszal kamatostul kapjátok vissza. Megmutatom nektek, hogy ki az a Stocker Hanzi! Szervusztok, viszont látásra.
SCHNEIDERICS
Az a tapasztalatom, hogy szinte elhanyagolható azoknak a száma, akik igazán reakciósok. Inkább a tudatlanság, a butaság az, ami ellen ideológiai alapon harcolnunk kell. Finom ez a bor…
KRISTÓF
Ebből küldtem a legutóbb. Vagy nem?!
SCHNEIDERICS
Az mintha egy kicsit rössebb lett volna…
KRISTÓF
Akkor az a rizling volt… Ez meg a hárslevelű. Ha meg nem sértem, elfogadna ebből is egy demizsonnal?
SCHNEIDERICS
Annyira finom, hogy nem tudok nemet mondani.

Helina újabb tálcával érkezik, rajta felvágott, kenyér, savanyú stb…
HELINA
Ezt a Schneiderics elvtársnak hoztam, fogyassza egészséggel….
Schneiderics még csak formálisan se szabódik, odatelepszik a pulthoz, jóízűen falatozik, s közben még egyszer elmondja, hogy mekkora pártmunka eltüntetni a sötétséget az emberi fejekből.

(Folytatjuk)