Csobotfalviak betlehemeznek Moldva csángó falvaiban
Immár nyolcadik éve annak, hogy a csobotfalvi hagyományőrző csoport a karácsonyi ünnepkör részeként nemcsak Csobotfalván és a környező településeken betlehemezik, hanem a moldvai csángómagyarok lakta falvakat is meglátogatja. December 26–27. között Pusztinára és Külsőrekecsinbe látogatnak, ahol bekéreznek házakhoz, és előadják a Kisjézus születésének történetét, a házigazdák pedig almával, dióval, borral vendégelik meg a betlehemezőket.
A csobotfalviak e többéves hagyományát Cseke Gábor, aki rendszeresen nyomon követte az eseményt és a nyomán született fotóriportokat, egyszerűen fogalmazva így határozza meg: „Szegény emberek keresnek föl szegény embereket mesterkéletlen, hagyományos év végi jókívánságaikkal, betlehemes játékukkal, s mulatnak együtt meghitten mindazokkal, akiknél még él a hit, az együttérzés, az egyszerűség, a betlehemi mese varázsa.”
A betlehemezés célja nemcsak a régi hagyományok ápolása és a hitbéli meggyőződés erősítése, hanem a magyar szó elvitele is. A csobotfalvi betlehemes játékok nagyban hasonlítanak a moldvai betlehemeshez, nyelvezetük könnyen érthető a moldvai csángómagyarok számára, maga a játék pedig a moldvaihoz hasonlóan interaktív, a házigazdák nem nézői, hanem résztvevői az eseményeknek.
Körútjuk során minden évben Ádám Gyula, a Hargita Megyei Kulturális Központ fotográfusa kíséri el őket és örökíti meg az eseményeket.
Az eseményt ebben az évben is támogatja Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ.

Pusztai Péter rajza