A herceg versei

1

valamit elfelejtettem,
s félek, vissza nem tér.
félek csendben elsüllyedni,
adod a zajt csendért?
mert sötét, süket csend van, s jaj,
senki táncra nem kér,
és én ölni tudnék néhány
veled töltött percért.

2

mivel telnek a napjaid,
babérról álmodó herceg?
fojtó higany ellen úszol,
érzed, súlyosak a percek,
s te könnyű vagy túlontúl is,
felkap a szél, megront s elvet,
világ nyaka közé hajít,
lásd be, túl könnyű a lelked,
lásd be, nem tudsz súlyos lenni,
lásd be, lecsúszol az útról,
hogy vakság gyászhuszárának
érkeztél a túlontúlról.

3

merre bujkálsz, királyfi,
mely zug büszke otthonod,
melyik sarokban fonod
eszmélkedés hálóját,
honnan akarsz kitörni,
honnan álmodlak téged,
mért akarsz összetörni,
szép vagy még s fiatalka,
de szólj már ha akarod
hogy meghalljanak, beszélj,
nem a csend a te sorsod,
jöjj hát bujkáló király,
teljesítsd a koronád,
és mondd, ha már ily szörnyű
táncba kezdtél, honnan van
e szépség, ez a fölény,
s vagy te ilyen mily jogon,
s lelked tökélyét honnan
s szemed sötét harmatát
s mosolyod honnan loptad
s mely örök kéz szabta rád
rettentő szimmetriád?

Reggel

minden reggel felébreszt az óra,
minden reggel felébresztem az időt.
az idő minden reggel megijeszt,
de kicsit talán én is őt.

Szerelmesfidibusz

falánk voltam éhesen,
éhes voltam rongyosan.
befogadtál, ennem adtál,
szóltál velem fontosan,
elringattál dúdolva,
megitattál langy tejen,
jövevény voltam, idegen,
lázas és bolondforma.
kezed nyomán lettem én,
s most lángom ha fékezed
rájössz hogy már nem lehet
s megégetem szép kezed

Búcsúzás este

tudod, igen meggyőzőnek kell légy
hogy az ember mindennap így várjon.
az vagy, és hogy milyen jó várni rád
mindenki türelmébe ajánlom.

köszönöm a rámfordított időt,
köszönlek téged is az időnek
s ne aggódj: az este nem lopott el
legkisebb darabot sem belőled.

de most már aztán tényleg mennem kell,
lám, sietség tárgya lettél nálam.
boldogabb időkben találkozunk
majd egy világosabb kiadásban.

Késés

nem érek haza időben,
majd mindenki találgat.
de aki túl kíváncsi rám,
engem meg nem találhat.

nem érek haza időben,
majd mindenki találgat.
csak aki soha nem keres,
engem csak az találhat.

(Szabad szombat-antológia * Romániai Magyar Szó, 2000/49. szám)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ