Az én Koreám
Gergely Tamás
(Naplójegyzetek)
AFEWERKI
2013. jan. 22.
Úgy hallom, vége az aszmarai puccsnak. Ha az volt. Két nap óta szelídülnek a hírek: az ellenzéki Awate internetes hírportál információi szerint az akciót – melynek során Eritrea információs minisztériumába lázadó katonák hatoltak be -, egy katonai parancsnok szervezte, aki már régóta politikai reformokat sürgetett. Emellett a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását követelték. Az AFP szerint a lázadó katonák nem tudták felolvasni követeléseiket a rádióban és a TV-ben, mert lekapcsolták az adást. Máshol azt olvastam, hogy sikerült felolvasni. Pillanatnyilag ”azért imádkozom”, hogy ne torolják meg a katonákon az engedetlenséget. A svéd rádió egy rebellis tábornokról beszél, aki az erejét akarja fitogtatni az elnöknek. Azt remélem, hogy van annyi ereje, hogy a katonáit megvédje. Hanem fele már halott, másik felét kínozzák.
Ha jól vagyok informálva, az elnök, Issaias Efewerki egy civil és egy katonai tanácsra támaszkodik, mindenik öt tagból áll, és ezeket felhasználja illetve kijátssza egymás ellen. Orvosok szerint skizofrén paranoiás, ráadásul alkoholista, sikerei Eritrea felszabadítása terén voltak, de a civil országot is úgy vezeti, mintha továbbra is háború lenne.
Kínában képezték ki… És akkor már elérkeztünk Ázsiába… Azon csodálkozom, hogy Kim Dzsong Il nem Kínában taníttatta a fiát, hanem állítólag Svájban. Nem bízott a kínaiakban? Attól félt, eltérítik a koreai útról?
S a Fiú most valószínûleg nagyon fél, egy zabszemet nem lehetne a seggébe dugni – mindig, amikor valahol felkelnek egy diktátor ellen, remegni kezdenek a többiek. Függetlenül attól, hogy jobboldali vagy baloldali diktatúráról van szó, magukra ismernek. Afewerki ráadásul baloldalinak számít. Szerintem Észak-Koreában megerõsítették az intézmények védelmét, s még jobban figyelik egymást a tábornokok.
Pusztai Péter rajza
2013. január 24. 13:02
Érdekes, értékes írás. Örülök, hogy olvashattam.