Gagaúz–székely zászlócsere Csikszeredában
Télen húznak a Fehér Hollók – kék úzokat hoztak
Hargita Megye Tanácsa és a Fehér Holló Médiaklub meghívására Moldávia török-gagaúz nyelvű autonóm területéről, Gagaúziából érkezett hétszemélyes közéleti küldöttség január 25-én Hargita megyébe. A látogatás célja a két régió közötti közéleti kapcsolatok felvétele volt, valamint egymás informálása az aktuális oktatási, kulturális valamint adminisztratív kérdéskörökről. A küldöttség főleg Komrát fővárosban, Ceadir Lunga kisvárosban, valamint Congaz-régióban tevékenykedő óvó- és tanítónőkből, középiskolai és egyetemi oktatókból tevődött össze, de képviseltette magát a Gagaúz Ifjúsági Tanács, valamint Manjul folk-rapper által a gagaúz könnyűzenei világ is.
Bár a tervek szerint a látogatás egyik célja amolyan féltabu-témák megbeszélése is volt, mint a gagaúz (kék úz) területi autonómia kiharcolása 1994-ben, hivatalos zászló és himnusz elismertetése a kisinyovi kormánnyal, az állam nyelvének idegen nyelvként való oktatása, a vendégek mégis inkább a két régió oktatási és kulturális együttműködési lehetőségeiről nyilatkoztak szívesebben. Többször is hangsúlyozták: közéleti küldöttségként érkeztek, anyanyelvükről, népük megmaradásáról, oktatási gondjaikról, a moldáviai román többséghez fűződő viszonyukról szívesen beszélnek, de a politikai jellegű kérdésekre válaszolni nem érzik magukat sem eléggé felkészültnek, sem hivatottnak.
A küldöttség első útja a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumba vezetett, ahol a gagaúz-török gyerekeket moldávra oktató tanárnők egy nyílt román órán vettek részt, hogy képet alkossanak arról, mennyire magas szinten tanulják a székely gyerekek az állam nyelvét, szöges ellentétben Gagaúziával, ahol – bár a román az állam nyelve -, kevesen beszélik azt, és magát az államnyelvet is amolyan fél-idegen nyelvként tanítják.
A gagaúz pedagógusok elmondták: náluk a legtöbb iskolában a tantárgyakat oroszul tanítják, tehát se nem gagaúzul, se nem románul. A kérdésre, hogy miért nem oktatják anyanyelven a tantárgyakat, mint ahogyan azt a magyarok teszik Erdélyben, többféle választ adtak, ezzel is jelezve, hogy érzékeny a téma számukra. A tanárok egy része úgy vélte, hogy bár autonóm területet harcoltak ki maguknak, a 150 000 gagaúz túl kis nép ahhoz, hogy olyan magas szinten érvenyítse az önszerveződés formáit, mint az erdélyi magyar.
Mások úgy vélték, nincs gagaúz tanárképzésük, és emiatt áll elő ez a – legalábbis európai szemmel látott – fonák helyzet. Ismét mások azzal magyarázták a dolgot, hogy a gagaúz (kék úz) nyelv csak a gagaúzok közötti kommunikációt szolgálja, felnőtt korban az orosz nyelv lesz az, aminek segítségével „jó” munkához lehet jutni. Hozzátették: bőven van munka a volt Szovjetúnióban, sokan közülük természetesnek tartják hogy az orosz városokban keressenek munkát.
A modern Megyei Könyvtár meglátogatása valósággal sokkolta a küldöttséget, hiszen a gagaúzok nemigen bővelkednek az anyanyelvükön írt könyvekben, kiváltképpen gyerekeknek szánt kiadványokban. A Fehér Holló Médiaklub javaslatára egyezség született arra, hogy Erdélyben szerkesztett gagaúz gyerekvers-kötet lásson napvilágot.
Andrei Jean-Adrian prefektus is fogadta a küldöttséget, s bár a vele való beszélgetés szívélyes volt és rendkívül barátságos, azon ártatlannak tűnő kérdése, hogy miért nem román tannyelvű iskolába látogattak el román órát hallgatni, megzavarta a gagaúz pedagógusokat, akik egyértelműen a gagaúz-székely közéleti kapcsolatok felvételére érkeztek. A vendégek kaptak a prefektustól egy román lobogót is, aláhúzandó, hogy a megyében csak egyetlen hivatalos zászló van.
A Hargita Megyei Tanács márványtermébe népviseltbe öltözötten érkeztek a küldöttség női tagjai, így a Minden kincsünk – anyanyelvünk! Ana Dilimiz – Bizim enginiimiz! című nyilvános kerekasztal-beszélgetés szó szerint is színesre sikeredett.
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke nemcsak szeretettel de empátiával is üdvözölte a vendégeket, akik a „prefektusi szigortól” egy kicsit elbizonytalanodtak. Igy a meginduló kérdés-felelet maraton fokozatosan derűt, majd lendületet is kapott a színek mellé.
A vendégek válaszaiból egy eléggé összetett kép alakult ki a román államnyelvű Moldávia ezen gagaúz-török autonóm területének mindennapjairól. Nyelvük a töröknek egy „archaikusabb” formája, de Törökországot csak a kultúra terén tekintik anyaországuknak. Az állam nyelvét általában nem beszélik, így a román szakos tanárnőknek nem leányálom a sorsa. Mivel bolgár kisebbségük is van (délen pedig bolgár, ukrán, románlakta települések veszik körül) az oroszt tekintik ún.interetnikus nyelvnek. Elismerték, hogy a román nyelv ismerete nélkül nehéz a karrier lépcsőin feljebb kapaszkodni, de azt is, hogy az orosz nyelvet különösképpen tisztelik.Jövőjüket részben Európa vonzáskörében, részben az orosznyelvű világban képzelik el, legalábbis a munkalehetőségek terén. Politikai önszerveződésük nem éri el a politikai párt-szintet, de regionális parlamentjük, amelynek a feje a guvernátor, nagy tiszteletnek örvend körükben.
A kerekasztal-beszélgetést a zászlócsere zárta: a küldöttség minden tagja kapott egy székely zászlót ajándékba, miközben ők egyenként „letették” autonóm területük kék-piros-fehér zászlaját a moderátor Szabó Csaba „főholló” (civilben a Szórványtengely-mozgalom és a Fehér Holló Újságírósorozat alapítója) kezébe.
A zászlócsere nagycsaládias jelenete a Fehér Holló Újságírósorozat bemutatásával folytatódott, ahol is Sarány István (Hargita Népe) és Szabó Csaba (RTV Kolozsvár) mutatták be Zászlópengetés, illetve Jó Sándor Margarétái című médiapróza kötetüket.
A mintegy kétórás rendezvényt a a Zsibora Néptáncegyüttes és a gagaúz vendégek táncos fellépése, illetve Vitalij Manjul gagaúz folk-rapper rövid pódiumműsora zárta.
Szombaton, január 26-án a gagaúz küldöttség a székelység önszerveződési szintjeivel ismerkedett: Ditróban az egyházi autonómiát és a római-katolikus vallás megtartó erejét vizsgálhatták, Gyergyóremetén pedig a felelősségvállalás és a közösségi munka összefonódásait tanulmányozhatták.
A Gyergyószerhegyi „szállástáborban” tartott kiértékelő gyűlésen a Fehér Holló Újságíróklub programtervet állított össze az „eredményekből”. E szerint a Komráti Líceum és a Márton Áron Gimnázium testvériskolai kapcsolatait igazgatói szinten fogják megteremteni, a Gyergyóremetei és a Ceadir Lunga-i polgármesteri hivatalok illetve vidéki iskolák „testvériesedését” civil úton fogják gyakorlatba ültetni.
(Forrás: világhírnév)
Pusztai Péter rajza