Alszik a kedvesem…

Alszik a kedvesem
Alszik a gyötrelem
Múlik a félelem
Nyílik a szerelem
Ha nem lenne kedvesem
Nem lenne szerelem
Nem lenne félelem
Ha nem lenne ő nekem
Mit ér a gyötrelem
Mit ér a szerelem

Szavaid

édes, halk, bársonyos,
féltett szőttese.

az agyarral bíró, én,
szőrös mellem meghasogatom,
engedem.

megtelek.
elmegyek a színkereskedőhöz,
ki maga is.

Vadlepkével

simogatlak
széllel
búzavirággal
hogy epedjen a kék
az ég ne remegjen
tereljen körbe
ölbe-karikába
lábad labodája
anyád kertjébe
anyám kertjébe
Nagyasszonyunk
függő kertjébe
szállok érted
míg orvosolsz
alszol
otthonkában
paskolsz
lilára
hófehérre

(Szabad szombat-antológia, Romániai Magyar Szó, 2005 / 7. sz.)

1. Somorčík Sz. Rozália:
   2013. február 14. 08:27

   Jó olvasni szerelmes verseket élő, kortárs férfiköltőktől.

2. Keszthelyi György:
   2013. február 15. 07:57

   Élettelenektől sem lehet visszataszító, ha kellőképpen utalnak a titokra, ami lehet szerelem, halál vagy együtt a kettő.