Válaszok – teára

Vannak csészék, mert több van, de nem kávéra, hanem teára.
Igen, nem iszom kávét, sohasem, ugyanis allergiás vagyok a koffeinre,
csak teát. Abból is többfélét naponta. És mindegyik fajta tea egy bizonyos lelki állapotot támogat, épít, vagy tesz kellemessé.
Reggel fekete teát iszom, jó erőset. Aki nem szokott a tea erősségéhez, az azt mondhatná, ha megkóstolná az én bordó csészém tartalmát, hogy lórúgás.

Délután néha gyógyteát iszom, ezt a kék háromszögekkel körbepingált kicsi csészémből szoktam. Ez egy kicsit japános, vagy kínai? Mármint ez a kicsi csésze. Alig egy decis űrtartalmú.

Ha azonban úgy döntök, hogy ma aztán nagyon egészségesen élek, akkor a zöld teát választom, ami az átlátszó üvegcsészében a legszebb (lehetséges, azért, mert az én átlátható testemre utal, íme, ma egészségesen élek, haló!)

Este, ha nagyon rossz a kedvem, és úgy érzem, mindenképp kell valamilyen röhögtető kis pöccintés, nehogy már ilyen hangulatban térjek aludni, akkor előveszem az öcsémtől kapott grimaszcsészémet. Egy esti, kedvcsináló gyümölcsteához ez a legmegfelelőbb.

1. Gergely:
   2013. február 27. 17:34

   Ezek szerint így is lehet…

2. Gergely:
   2013. február 27. 17:36

   Indítsunk tehát egy Thé Phoenix nevû mûhelyt?

3. Somorčík Sz. Rozália:
   2013. február 27. 19:28

   Na, most aztán kiderült rólam, hogy csalok.
   A káféba írok, közben teázgatok.

4. Cseke Gábor:
   2013. február 27. 20:01

   Semmi vész, csak Tamás nem tudja elképzelni, hogy a Káfén kívül is van élet. Pedig a kávéházban is szoktak ám teázni, sőt, sörözni meg rumozni is! Tehát nincs nálunk semmiféle tabu!