LEWENHAGEN

Megvan a magyarázat arra, miért ölt meg a junselei farkas rövid idő alatt huszonhat rénszarvast. Mert kilőtték mellőle a hímet.
Addig elsősorban jávorszarvasokat ejtettek el, ketten. Azután már nehezebb volt az egynek egy jóval nagyobb állat ellen harcolni, a rén kisebb.
Hanem a múltkor említett svéd újságíróról van egy jópofa sztorim:
Az egyik stockholmi munkaközvetítőnél vártam a soromra, a diplomám akartam kiértékeltetni, amikor ő bejött egy fotós kísértében. A Svenska Dagbladetnél – a kettő közül egy egyik nagy napilapnál – dolgozott akkor (húsz évvel ezelőtt), és éppen bevándorló alanyra volt szüksége, megörvendett nekem.
Kérdezte többek közt, mit szeretnék csinálni – a jövőben. Mert akkor sörgyári munkás voltam. Mondom: riporter szeretnék lenni a másik napilapnál, a Dagensnél – a fotós mosolygott. Mondtam még, hogy ha helyesen, vagyis ékezetekkel jelenik meg a nevem az újságban, viszek egy doboz sört neki. A szerkbe. Hálám kifejezéseként.
A nevem megjelent helyesen, két doboz Pripps Blåt becsomagoltam egy párnázott borítékba, s elmetróztam a szerkesztőség épületéig. Ráírtam a nevét: Jan Lewenhagen, s azzal le volt zárva az ügy. Remélem, a sört elfogyasztották…
Arra gondolok, mit is csinálhatna? A farkas. A junselei. Enni kell, ölni muszály. Nem élhet zuzmón, mert nem rénszarvas…