Mennyi balga dolgot elkövettünk,
és úgy hittük, igazán szerettünk,
pedig hazudtunk, hit nélkül éltünk,
és önmagunkon túl sose néztünk.
Mennyi balga dolgot mondtunk,
üvöltöttünk vagy gondoltunk,
bőrünkben jól elrejtőzve,
Halál előtt kergetőzve,
mintha e nagy játéktérben örökké élnénk,
kigúnyoltuk a másik csöppnyi emberségét.

1. Nugiboy:
   2013. március 4. 14:06

   Nem láttuk az erdőtől a fát…

   Anyira jó, hogy vannak emberek akik folyamatosan ráébresztenek minket, hogy mi az ami igazán fontos. Mi az, amiért, és kik azok akikért valóban érdemes élni, létezni…

   A mai öncélú, önkényes, önző alliteráló világban meg pláne fontos, hogy folyamatosan tudatosítsuk magunka azokat az érzéseket és dolgokat, melyek régen sokkal evidensebbek voltak.

   Köszönöm a verset Marianna!

2. Keszthelyi György:
   2013. március 8. 06:20

   Gyöngéd gyónás, kedves Marianna, de én azokat a kétszakaszosokat mégsem tudom felejteni.