„…Sokan kérdezték tőlem: hogy lehet, hogy az írásaimban nincs semmi önéletrajzi vonás vagy leírás, vagy vallomás. Hát azért nincs, hogy mondja el azt helyettem valaki más. Aki jobban ért mindenhez, még az én életemhez is, az mondjon rólam vallomást. (Mert vettem észre, hogy vannak ilyenek is.) Egyébként minden írásomban, gondolatomban vagy röpke verssoromban a sorsom meg az olvasó is ott van, avagy ott lehet, és megértheti, hogy ezt ki mondja és miért neki. Mindenesetre úgy felszívódott belém az élet, hogy nincs más, csak a lényeg. S ha bárkit látok, elrémülök, hogy önmagamba nézek.

Bözödi György. Fotó Kántor László

Tehát nincs önéletrajz tovább, legalábbis a részemről. Mert a gyermekkor után mindent úgy tanultam, könyvekből. Amit más írt. De azt is úgy szerettem, s úgy járkáltam közöttük, mint a szülőfalumban a virágos mezőn meg a lombos zölderdőben. S ez lett a baj, mert észrevettem, hogy az egész nagy lombos erdőben nincs teljesen két egyforma falevél. Hogy ezt könnyű volt észrevenni, nem tudom, de később megtudtam, hogy a tudósok is megállapították. (Később a viccelőktől megtudtam, hogy ez régi vicc. Hogy az Isten akart két egyformát csinálni, vagy nem tudott, vagy nem is akart.) Mindenesetre, kissé megrendült az istenbe vetett hitem. De én nem úgy jöttem el, meghasonulva, hanem azt mondva: nem bánom, de én azt keresem a zölderdőben is, ami mégis hozzám is hasonlít, nem ami elválaszt. S kijöttem a zölderdőből a nagyvilágba. És keresem a másik, hozzám legalábbis hasonló falevelet. Ilyen konoknak és igazságszeretőnek neveltek az emberek és a könyvek meg a természet.” (Forrás: Túlélő képek. Kántor László íróportréi. 34 erdélyi író vallomása. Héttorony Kiadó, 1989)

A száz éve született Bözödi Györgyre emlékeznek * Az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület és a Bözödi Unitárius Egyházközség szervezésében a falu neves szülöttére emlékeznek március tizedikén. Bözödi György (Bözöd, 1913. március 9.- Budakeszi, 1989. november 25.) szociográfus, történész, a Székely bánja című könyv szerzője, szülőfaluja iránti tiszteletből vette fel Bözöd nevét. Vasárnap déli 12 órától istentisztelet keretében idézik az író emlékét az unitárius templomban, és a nevét viselő általános iskola diákjai mutatják be ünnepi músorukat. 13 órától a szülőháznál folytatódik az emlékezés, a meghívott vendégek beszédeivel. Elhangzik a művelődési egyesület jubileumi összeállítása, majd az emlékezés koszorúit helyezik el szülőháznál és az író sírján. (bölöni)