Rajnai törpe

(Levél a szerkesztőnek)

Na ilyen volt a tél a Kisecset nevű faluban, enyhe és csapadékos. Szatyornyi vetőmagvam, melyek közt van dinnyefa, azték zsálya, articsóka, még nem veszem elő. A hóvirág már kidugta a fejét, de a döntő a napi átlaghőmérséklet. Zöldborsóval indítok, ami elviseli a mínusz négy fokot is, s ha már arasznyi és hó lepi, akkor még többet. „Rajnai törpe” cíművel indítok. Ezt ismerem, és tényleg korai. A jól fűtött szobában, üveglap alatt megindulhat a palántanevelés. A lenti kertet, meg amit megvettem, meg amit bérlek, már az ősszel felszántottam. A saját kertem, ahová nem fért volna be a traktor, felástam kézzel, de, ha már ez megtörtént, akkor a házhoz tartozó fenti részt beültettem az ősszel málna és szedertövekkel. Van még barack, dió,mogyoró és almafám. Almából kettő. A kert közepébe ültetett almától különösen sokat várok, mert prospektusa azt állította, hogy kívül is piros, de belül is piros lesz. Györgyi a neve.
A szomszéd lovardától, amit most számolnak fel, kaptam 20 mázsa lótrágyát. Vettem már tavaly szivattyút, hogy ne a drága csapvízzel locsoljak, mert akkor többe kerül a leves, mint a hús. Igazán a dohány érdekel. A talaj megfelelő számára. Valaha itt hatalmas dohányföldek voltak, néhány még nem tönkretett szárító még ma is megvan, de ma már senki nem foglalkozik dohánytermesztéssel. Macerás és nem veszik át, úgynevezett jövedéki törvény, sajnos ezt nem tudom Neked svédre fordítani. Kb. Olyan lehet a helyzet, mint ha Amerikában a szesztilalom idején vodkabokrokat ültetnék. A falusi többség 20 ezernyi forintból vegetál és éhezik, ezért 500 forint egy óra napszám, még akkor is, ha erdőkitermelés a munka. Tehát nem kell attól tartanom, hogy egyedül belerokkanok. Egy hatalmas és világos szobát kineveztem palántanevelőnek. Deszkákon állnak a félliteres joghurtos poharakban a magok, alkoholos filccel ráírva mindegyikre, hogy az mi, mert tavaly ősszel, már nem igazán tudtam megkülönböztetni a kínai kelt és a kelbimbót. Itt a férfiak már nem szeretnek dolgozni, csak inni és a másikkal kibaszni. Öreg anyókák még kapirgálnak a kertben, csak sajnos minden hónapra jut két temetés. Ez azért baj a kertésznek, mert ha a szomszéd nem műveli a kertjét, akkor az ő kertjében termett gyommagvakat is a kertembe hozza szél.

Kisecseten még alszik a föld

Tavaly az ideköltözés egy vagyon volt. Kisecset már szinte az alacsony Tátra része, a Bükk és a Börzsöny közt, a szlovák határtól fél órára. Közbeesik a bükki Nemzeti Park és Tájvédelmi körzet. Új szerszámokat kellett vennem, vetőmagokat és be kellett bútoroznom a lakást. Ez egy újabb vagyon. Én magam meszeltem ki az egész házat. Van még egy nagyon takaros pincém, nagyon jó lesz ott hűsölni nyáron, de szőlőtermesztésbe nem fogok. Gombát viszont lehet, hogy termesztek a kertben. Májusban bodzaborral indítok (kell bele egy pohár barna sör), öt literhez, aztán a palacsinta nálam úgy készül itt, hogy a folyékony tésztájába akác-, vagy hársvirágot keverek. A madarakat könnyű volt már tavaly idecsalogatni, mert van egy megszállott madarász barátom, akitől kaptam két magnókazettát, teli különféle madárhangokkal. A magból kitettem a kertbe és szólt a pittypalatty, a madárkák jöttek szép sorban. Ez mind semmi ahhoz képest, hogy a szomszédom, egy negyvenes, alkesz meg mókusokat tart . Csuda volt. Itt az idő hideg még, visszaköltöző madarakat még nem láttam és a fák és a bokrok sem rügyeznek még.

Kerekes Tamás

1. Gergely Tamás:
   2013. március 11. 14:00

   S mi, akik nem is hittük, hogy Kisecset létezik… Van neki etimológiája…?

2. Gergely Tamás:
   2013. március 12. 07:44

   A kertész úr viccel velünk: dinnyefa…?

3. Keszthelyi György:
   2013. március 12. 15:51

   A dinnyefa létezik, csakhogy egzotikus növény.
   (nem vagyok ám botanikus, nekem is furcsának tűnt, ezért utánanéztem)