Volt Ő-nek egy ismerőse, aki mindenik felnőtt arcában egy állat fizimiskáját ismerte fel. Hogy az egy mókus, a másik egy farkas.
Ő nem látta ugyanazt, ám egy idő után észrevette, hogy felfedezi a felnőttek arcában a gyereket. Olyanokéban is, akiket nem ismert korábban.
Hogy megöregedett volna Ő, új szokásokat vett fel? Vagy a tapasztalat?
Most, hogy ezeket végiggondolja, jutnak eszébe a szülei. Utaztak egy számukra idegen főváros metrójában, és fedezték fel a sosem látottakban az otthoniakat. A falustársakat. Valahogy így van vele most.
Látja a vele szembejövőket tízévesen. Amikor még olyat csinálnak, amit később esetleg szégyellnek. Már érett fejjel. Érettnek nevezett…
Érett embernek lenni nehéz.
Újabban azon töpreng, hogy az illető alak képes lenne-e ölni? Képes lenne-e őt megölni? Ha úgy hozná a helyzet. Nyilván, nem úgy képzeli, hogy kiszalad a kuckóból a határőr például, és belé mélyeszti a bicskát, hanem hogy parancsra, háborúban például.

1. Marianna:
   2013. március 23. 07:38

   Érdekes írás, nagyon tetszett, örülök, hogy olvashattam.