Gergely-napi szél/Szent György napig él.
József kezessége /Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök/Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,/Neki fáj márciusi hó.

A földművesek számára a március már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Ám az a helyzet, hogy tavaly a február hozott olyan hideget, hogy megpocsékolta a diófákat, most meg március derekán volt mínusz 16 fok, a 2013-as év leghidegebb napja, melyben meg is dőlt a magyarországi hidegrekord. A kályha mellé tett palántázáshoz használt ládikókban, vödrökben életnek még semmi nyoma. Még azt sem lehet megállapítani, hogy a tavaly ősszel a kertben elültetett szeder és málnatövek „megeredtek-e”? Most annyit tehet a kertész, hogy összeszedi a megművelendő kertben a télen lehullott fagallyakat (összedarabolja, mert abból lesz a gyújtós jövőre) és alkudozik a szomszéddal, hogy az ősszel felszántott földet mennyiért „rotakapálja meg”. Az idő jelenleg semminek sem kedvez, már ha belegondolok, hogy a meteorológia szerint ez a kései tél ki fog tartani húsvétig. Lényegében el lehetne vetni a zöldségmagvakat, és a zöldborsót, ha homokhátságon lennénk, de itt a Börzsöny és a Bükk közt, a fagyzugban hideg még az agyag, annyira, hogy csírázásnak még semmi esélye.
Az asszonyok is vetik majd a borsót, a répát, zöldséget, a palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe kerül. Vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak, és a kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján, sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.

Népi megfigyelések
– március, ha nedves, gazdának nem kedvez
– valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
– ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
– fú és havaz, úgy lesz tavasz
– ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek
– tavaszbúza ravaszbúza
– ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz.

A falu csendes, mindenki fázik, éhes és részeg. Már ha a 20 ezer forint szocsegélyből az adósságok megadása után bármire is telne. A bánatkertésznek sikerült rávennie szomszédját, hogy pótolja a télen a szél által levert három tetőcserepet és szinte mindennap készülnek, hogy a központi fűtés rendszerét beindítsák, de eddig túl hideg volt az idő, s féltek, hogy a csövekben jégdugó keletkezett, s annak visszafordulása felrobbanthatja a kazánt is. Az egyetlen szenzáció, hogy a bánatkertészért rendőrségi kocsi jön és haza is hozzák. A falu maradék eszében valami nagy bűntény képe rajzolódik ki, igaz homályosan, de legalább egy postarablás szintjén. Az igazság ezzel szemben az, hogy a bánatkertész tett egy elhamarkodott kijelentést a kétbodonyi kocsmában egy civil rendőrnek, hogy ő megtudja találni a balatoni maffiózó, Szlávy Bulcsu, gyilkosait. Ezért, míg rossz az idő, ezzel foglalkozik szabad idejében, de jó pénzért. A magyar közmondás ez esetben nem vált be: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget”, hoznak is ám, az anyjukba, havas esőt, de nem meleget. Közben azért folytatódik a nagy találka, ki lesz a falu legközelebbi halottja. Két alkoholista vetélkedik. A szomszéd, Mása Gyuri, aki agyvérzése után még egy infarktuson is átesett, illetve a nyirokmirigyrákban szenvedő Szunkó közt. A bánatkertész nem fogad, sem helyre, sem befutóra, József Attila jár az eszében, s az a sor, hogy „mint ki barlangból nézi a hosszú esőt”., s platoni humorral (a fejfájás talált kincs”) tölti estvéleit.

1. Gergely Tamás:
   2013. március 24. 07:19

   élet-illatos, mint mindig