BLÖFF? VAGY MÉGSE?

Gergely Tamás naplóbejegyzése
2013. március 30. reggel

Ébredés utáni első gondolatom, hogy vajon bombáztak már? Az amerikaiak Észak-Koreában. Ez áll a gondolat mögött: két nappal ezelőtt már láttam az Aftonbladetben az egyik amerikai bombázó képét. Hogy az ott helyben készült, vagy egy régebbi fotót használtak fel, mindegy, félelmetes látvány szétterített sötét szárnyával, mint egy szálló szirti sas, vagy ahhoz hasonló ragadozó. Feltételezem, hogy a megfélemlítésen kívül a szándék az, hogy amennyiben Észak-Korea támadja Amerikát vagy Dél-Koreát, lövik arról, azokról, mert ketten vannak, Észak-Korea robotállomásait.
A tegnap a svéd 1-es Rapport című híradójában a „szirti sas” képe az első hír volt, világos, hogy tartok a háború kirobbanásától – nem magam féltem, hiszen engem nem fenyeget veszély, hanem azokat a szerencsétlen hadirendbe állított észak-koreaiakat sajnálom előre, akiket esetleg feláldoznak. Akiket kiállítanak a térre, hogy jobb karukat – kétszer, másfélszer, valamiféle sajátos dzsucse harci üdvözlet? – az égnek emelve biztassák a vezért.
Azt a nevetséges prikulicsot, akinek a fejébe szállt a dicsőség, és azt hiszi, hogy puskával sikeresen harcolhat az amerikai bombázók ellen. Van valami „cseplines” (Chaplin) valami nevetséges a mozdulataiban meg ahogyan viselkedik: felveszi a pultra számára előkészített távcsövet, és átnéz azzal Dél-Koreába, azelőtt a soros tábornok fél percig biztatja, hogy: „vegye fel, Kim elvtárs, dicsőséges koreai kommunista pillantársával szúrja át az ellenséget!” Nem tudom, hogy nem veszik észre, hogy milyen nevetségesek. A Chaplin által kifigurázott Hitler is, amikor a dokumentumfelvételeket nézem, a röhögés fogna el, amikor azt a csámpás, szánalmas, nevetséges figurát látom, ha nem tudnám, hogy milliókat küldött a halálba. Nem értem, hogyan tudták millióan komolyan venni, nők ájultak el a közelében.
A bombák még nem hullottak ma reggel, de a Népszabadságban a hadiállapot kihirdetéséről olvasok, a katonák a „végső parancsra” várnak. S ott ál a világ, nem világos számára, hogy ez csak egy monumentális blöff, vagy megismétlődik a koreai háború – a maga kétmillió áldozatával?

1. Marianna:
   2013. március 30. 17:30

   Remek és egyben elgondolkodtató írás erről a félelmetes helyzetről.