Az elemzés tárgya a www.bancuri.ro romániai internetes honlapon lévő, magyarokról szóló román viccek. A bennük megnyilvánuló magyarságkép megegyezik az IMAS, a Metro Media, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szakintézete és más közvéleménykutató intézetek által közölt, a magyarságról kialakult véleményeket összegző felmérések eredményével. Mind az országos mintában megkérdezett személyek, mind a viccek 30-35%-a magyarellenes, 40- 45%-a semleges, elfogadja a magyarokat, 15-20%-a pedig egyenesen magyarbarát. Mind a felmérésekből, mind a viccekből sztereotípiákban megnyilvánuló, stabilnak tekinthető magyarságképre következtethetünk: a magyarok harciasak, agresszívek, lomha gondolkodásúak, ám – ellentétben (ahogyan ugyancsak ezek a viccek lefestik őket) a lusta és tolvaj románokkal – szorgosak és sikeresek (mindezen tulajdonságokra lásd az alábbiakban olvasható viccválogatást). A magyarellenesség kisebb méretű e viccek tükrében, mint a cigányellenesség, a honlapon található, mintegy 50 romavicc zöme rasszista. Ugyanakkor jelentős a viccmondók önkritikája is: több mint 70 vicc szól a butának és lustának tartott oltyánokról. A románok magyarellenes, xenofób magatartása nem különbözik lényegesen Magyarország többi szomszédos népének ezirányú magatartásától.

A közvélemény-felméréseken és a szociológiai tanulmányokon túlmenően, e viccek két fontos jelenséget is megvilágítanak. Az egyik az, hogy a magyarellenességnek az antiszemitizmusból átvett technikái vannak, a viccek 15%-a zsidókról szólt eredetileg. A magyarellenességnek (betolakodók, összeesküvést szőnek, ügyesek, titkos ceremóniákat tartanak) antiszemita mintái vannak, így pl. a magyarok csúfneve, a „bozgor” hazátlant jelent oroszul (vö. bez gorod), és a zsidók diszkriminatív megnevezése volt a cári Oroszországban. Az említett viccekből leszűrődő másik fontos jelenség az, hogy a románok számára a magyarellenesség jelképe és megtestesítője Gh. Funar kolozsvári polgármester. A román nemzettudat erőteljesen mítoszokban, jelképekben fogalmazódik meg, a magyarok megítélése sem annyira tapasztalati, kritikai alapon történik, mint közhelyek, klisék segítségével. A Funar által képviselt, a ’90-es években létrejött új típusú magyarellenesség rendkívül veszélyes, a nácizmusra emlékeztető mechanizmusa az, hogy mesterségesen keltett hisztérikus hangulatban szélsőséges, brutális érzelmeket gerjesztenek, amire a fiatalság különösen fogékony. Ilyen eset volt például az, amelynek során futballmeccsről hazatérő, felhevült román fiatalokat vezettek a kolozsvári magyar főkonzulátus elé jelszavakat skandálni. Egyébként a jelzett honlapon lévő magyarellenes, rasszista beütésű viccek többségének Funar a főszereplője.

Tallózás az internetes honlap tartalmából

Rasszista, szélsőségesen magyarellenes viccek

1.

A kolozsvári városi tanács ülésén mondja az egyik tanácsos: Szerintem még kellene egy szobor a városba. Rögtön jönnek a javaslatok: Legyen az a román paraszt szobra! Legyen a népviseletbe öltözött paraszt szobra! Jobb kezében legyen egy vasvilla, és harcoljon a magyarokkal! A bal kezében legyen egy kötél, hogy a magyarok lássák, mi vár rájuk! S hogy az üzenet világos legyen, a kötélen lógjon egy magyar! Egy pillanatnyi csend után megszólal Funar: Jó, de a magyart naponta cseréljük.

2.

Egy erdélyi úton nagy vértócsa. Hogyan jönnek rá a rendőrök, hogy az egy magyaré vagy egy kutyáé? Ha vannak féknyomok, akkor kutyáé.

3.

Kolozsváron patkányinvázió van. Funar kétségbeesetten segítséget kér Bukaresttől. Onnan pedig azt mondják: pár napon belül csomagot kapsz. Megérkezik a csomag, benne egy kis fehér patkány, egy levéllel: Ereszd ki a városba! Funar ki is ereszti, és 24 órán belül eltűnik az összes patkány. Funar felhívja a központot és köszönetet mond. Néhány nap múlva egérinvázió van. Ugyanúgy járnak el, mint a patkányok esetében, megérkezik a csomag, benne a kis fehér egér, ugyanazzal a levéllel. Kiereszti, az egerek eltűnnek. Funar megköszöni a segítséget, és azt üzeni: nincsen nálatok egy kis fehér magyar?

4.

Mennyi ideig tudja magában tartani egy magyar nő az ürülékét? Kilenc hónapig.

5. (zsidó eredeti)

Hogyan jellemeznéd egy szóval 100 magyar halálát? Kevés.

6.

Hol van Funarnak magyar vére? Az autója lökhárítóján (egy másik változat szerint: a konyhakésén).

7.

Egy tóban két ember fuldokol: egy néger és egy fehér. Melyiket mented ki előbb? A négert, mert a fehér magyar is lehet.

8. (zsidó eredeti)

Funar haldoklik, köréje gyűlt a rokonság, kollégái a pártból. Utolsó kívánsága: Meg akarom változtatni a nevemet Funer Györgyre. A pártkollégák elképednek, és megkérdezik, miért akar magyar nevet, hiszen annyi éven át harcolt a magyarok ellen. Inkább haljon meg egy magyar, mint egy román – válaszolja Funar.

9.

– Vadim Tudor úr, meghalt egy RMDSZ-honatya, kérjük, járuljon hozzá a temetési költségekhez! – Mások mennyit adtak? – Kb. 100 000 lejt. – Itt van 200 000, azzal a feltétellel, hogy kettőt temessetek el.

10.

Funar pártja bukaresti kongresszusáról autóval utazik Kolozsvárra. Ploiesti mellett megdöccen az autó. Funar kérdi a sofőrtől, hogy mi történt. – Elütöttünk egy rucát. – Semmi baj, menj csak tovább – mondja Funar. Brassó körül újabb döccenés, Funar újból kérdi, mi történt. – Elütöttünk egy tyúkot. – Semmi baj, menj csak tovább – hangzik a válasz. Marosvásárhely környékén még egy döccenés. A sofőr mondja, hogy elütöttek egy magyart. – Semmi baj, menj csak tovább és vissza, tovább és vissza.

Durva viccek

1. (zsidó eredeti)

Románia és Magyarország határán áll Ion. Megjelenik Laci, a magyar részről. Ion mondja: 237. – Mi van a 237-tel? – kérdi Laci. – Gyere ide, s megmondom. Laci nem megy át. Második nap is jön Laci, Ion ugyanazt mondja: 237. Laci megint megkérdi, mi az a 237? – Gyere ide, és megmondom – mondja Ion. A magyar odamegy, Ion előveszi a pisztolyát, és lelövi. Aztán azt mondja: 238.

2. (zsidó eredeti)

János rendetlenkedik az ortodox templom körül. A pap mondja: Ha nem vagy fegyelmezett, átkeresztellek Ionnak, és románt csinálok belőled. Mivel János továbbra sem fért a bőrében, a pap átkeresztelte Ionnak. Hazaérve, János sorra elmondta az apjának, az anyjának, a testvéreinek: – Engem Ionnak hívnak és román vagyok. Azok pedig jól megverték. Egyedül maradva a kis János maga elé motyogja: – Csak tíz perce vagyok román, s ezek a büdös magyarok már zaklatnak.

3. (zsidó eredeti)

Háború van a románok és a magyarok között. A magyarok már megrohanták és elfoglalták Románia észak-keleti részét. Kemény harcok folynak, de egyik hadsereg sem tud előbbre törni. Akkor egy román tábornok kigondolja a következőket: amikor a magyarok lövészárkaihoz érünk, egyikünk mondja azt, hogy hé, János, erre majd a magyar katona igen-nel válaszol, feláll, s a román beléereszt néhány golyót. Három napig játszották ezt, addig, amíg a magyarok rá nem jöttek a dologra. Egy magyar tábornok is kipróbálja ezt a módszert: – Hé, Ion! – Ion nincs itt – hallatszik a román lövészárokból. – Ki keresi, te vagy az, János? – Igen – mondja a tábornok.

4.

Az erdélyi pásztor egy forrás közelében a tisztáson ült. Odamegy a forráshoz egy ember, és inni akar. – Ne igyál, ember, mérgezett! – mondja a pásztor románul. – Nem tudok románul – hangzik a válasz. – Igyál csak nyugodtan – így a pásztor –, jó hideg.

5.

Vonaton utazik egy román és egy magyar. – Ne haragudj, mit ír ezen a táblácskán? – kérdi a magyar. – Hát, románul írja, hogy életveszélyes kihajolni az ablakon – válaszol a román. – És ott lennebb mit ír? – folytatja a magyar. – Ugyanazt, csak angolul – hangzik a válasz. – És még lennebb? – Ugyanazt franciául. Elgondolkozik a magyar, aztán megkérdi: – Magyarul miért nem írja? – Hát mert nektek nem tilos.

6.

Iont azzal gyanúsítják, hogy megölte magyar szomszédját. Ion tagadja ezt, és közben elmeséli a történetet: – Kimentem az udvarra egy banánnal, hogy haljon meg a csodálkozástól István, és átdobtam az ő udvarára a héjat. Kijött az udvarra, megcsúszott a banánhéjon, és háromszor beleesett a villámba.

7.

Hogyan szedsz le egy magyart a fáról? Elvágod a kötelet.

8.

Magyarországon a nagyszámú nyugdíjas miatt a kormány határozatban írta elő: 1.: 1999. január 1-jétől az összes nyugdíjasnak át szabad menni a piroson. 2.: ha 2000. január 1-jéig nem történik semmi változás, az 1-es pontba foglaltak kötelező érvényűek lesznek.

9.

A román-magyar határon szolgálatban van a magyar és a román határőr. Egyszer csak megpillantanak egy rucát, amint épp a határsávon repül. Mindketten egyszerre lőnek, a ruca lehull középre. Melyikük vegye el?! – Te magyar, gyere, izéljük meg egymást, és amelyikünk tovább bírja, azé a ruca – mondja a román. – Rendben – válaszolja a magyar. Nekikezd a román a dolognak, hét teljes nap után egyszer csak azt mondja: – Tudod mit, te magyar? Vidd el inkább te a rucát!

10.

Egy román gyerek Budapest központjában ürülékből formáz valamit. Elmegy mellette egy magyar rendőr, és megkérdi tőle: – Mit építesz, Ion? – Románt – feleli a gyerek. – Hát te nem tudsz egy magyart formázni inkább? – Nem, mert nincs elegendő anyag hozzá.

Semleges viccek

1.

Egy angol, egy francia és egy magyar utaznak egy repülőn, amelyik éppen zuhan lefelé. – őrangyalkám, szépen kérlek – mondja az angol. – Ugorj – mondja az őrangyal. Leugrik az angol, beleesik egy tóba és megmenekül. – őrangyalkám, szépen kérlek – mondja a francia. – Ugorj – mondja az őrangyal. Leugrik a francia, ráesik egy szénaboglyára, és megmenekül ő is. – őrangyalkám, szépen kérlek – mondja a magyar. – Ugorj – mondja az őrangyal. Leugrik a magyar is, kövekre zuhan, összetöri magát. A mennyországban odamegy Istenhez, és elmeséli, mi történt. Az Isten felmérgelődik, hívatja az angyalokat, és odateszi a magyart, hogy ismerje fel, melyik angyal volt Miután az jól megnézte őket, rámutat az egyikre: az volt, ni. – Ejnye, te Funar, te! – szól az Isten a kijelölthöz –, már megint hülyeségeken jár az eszed!

2.

Két székely utazik a vonaton. Az egyik javasolja, hogy nézzenek be mindegyik fülkébe, s aki nem tud magyarul, azt késeljék meg. Belépnek az első fülkébe, az utasok kártyáznak. – Mit játsztok itt? – kérdi az egyik székely. – Amerikai hetest – válaszol az egyik utas magyarul. – Na, menjünk tovább! – mondják a székelyek. A következő fülkében a jelenet megismétlődik: – Mit játsztok itt? – Hatvanhatot – válaszolják az utasok. Az utolsó fülkében viszont: – Mit játsztok itt? – Popa prostu’-t (csapd le csacsit), vagyis Tőkés Lászlót – hangzik a válasz.

3.

Bula (a román Móricka) otthon bejelenti, hogy nősül. – Ügyes vagy, Bula! Kit veszel el? – kérdi az apja. – Jánost – válaszolja Bula. – Hát azt nem lehet – mondja az apja. – Szeretjük egymást, mondhatsz bármit, úgyis összeházasodunk – válaszolja Bula. – De Bula, értsd meg, hogy nem lehet. – Ugyan miért? – Hát azért, mert János magyar – válaszolja az apja.

4.

János a Csíkszereda–Marosvásárhely közötti útvonalon balesetezik. – Mi lett, János? – kérdi a rendőr. – Biztos úr, én Csíkszereda felől jöttem, nagyon fáradt voltam, és amikor be akartam venni… – János, mondd gyorsabban, mert nincs sok időm! – Jöttem Csíkból az autóval, s amikor akartam… – Mondjad már gyorsabban! – Jól van, na! Jöttem Csíkból, az út kanyarodott balra, én pedig nem!

5.

Miért szomszédosak velünk a magyarok? – kérdi egy román. – Úgy kell nekik! – jön a válasz.

6.

A cigányt a törvényszéken rasszizmussal vádolják, mert mindig beleköt a magyarokba, és verekszik is velük. – Te cigány, mi bajod a magyarokkal? – kérdi a bíró. – Nekem? Hát nekem magyar a testvérem, haljon meg, ha nem.

7. (zsidó eredeti)

Egy magyar és egy román át akar menni a határon. A határőr valami zajt hall. Megkérdi: – Ki vagy te? – Miáu – válaszol a román. A magyar pedig: – Á, senki, csak egy macska.

8.

Két román beszélget: – Te Vasile, a te tévéd fogja a magyarokat? – Nem te, de ha létezne egy olyan tévé, amelyik fogná a magyarokat, a legnagyobbat venném meg belőle.

Magyarbarát viccek

1.

Egy román és egy magyar beszélgetnek. Azt mondja a magyar: – Amikor mi bejöttünk Erdélybe, senki nem volt itt. Minden olyan szép volt! Mire a román: – Te mafla! Mit gondolsz, ki lopta el a lovaitokat?! (Egy másik változat: A magyar legenda szerint az első ember, aki Erdélyben megjelent, magyar volt. Leszállt a lóról, hogy igyon vizet, s amikor vissza akart ülni, a ló helyett csak egy román nyelven írt levelet talált: Köszi szépen!)

2.

Két magyar munkás pirossal és fehérrel festi az útjelzéseket. – Zöldet nem teszünk? – kérdi egyik a másiktól.

3.

Ion vasvillával rohan át Istvánhoz: – Megöllek, te! – Állj meg, Ion, mi bajod? – Az, hogy megöltétek Stefan cel Marét! – Te Ion, hát ez 500 évvel ezelőtt történt. – Igen, igen, de én csak most tudtam meg!

4.

Többnemzetiségű csoport tagjai a nyelvek megtanulásának nehézségéről beszélgetnek. – Szörnyű a francia nyelv – mondja a francia. – Képzeljétek el, mi azt mondjuk, bordó, és azt írjuk, hogy Bordeaux! – Hát az semmi! – mondja az öreg székely. – Mi azt mondjuk, állomás, és azt írjuk, hogy „gara”.

5.

Kolozsváron János és Pista kocsmázni mennek. Futva közeleg feléjük egy úr: – Legyenek szívesek, mondják meg, hol van az állomás? – kérdi románul. Mire János: – Mi nem tudni. Az úr továbbszalad, Pista pedig megkérdi: – Te János, miért nem mondtad meg, hogy nem tudod, hol van az állomás? Lekési az az ember a vonatot! – Hagyd a francba, azt mondják, hogy már 2000 éve itt vannak, tudhatna legalább annyit, hol van az állomás!

6.

A világ összes népei részt vesznek egy versenyen. Mivel utolsók lettek, a románok elkezdenek sírni. Megkérdezik tőlük, hogy miért sírnak? Mert a magyarok megelőztek – mondják egyszerre.

Tündérkerti János

(Szabad szombat-melléklet * RMSZ, 2001/23. szám )

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ