HAZATÉRŐ HALÁSZINAS

Gergely Tamás naplójegyzete
2013. április 10.

Amikor még kicsi gyerek voltam, s a brassói Traktor-negyedben néztem az utca túloldalán dolgozó rabokat, betonoztak egy szögesdróttal bekerített üres telken, akkor hallottam, vagy lehet, már később, iskolába jártam, s lehet, hogy nem is az elemibe már, hiszen felfogtam, miről van szó: a negyedünkben egy, a hozzánk közel fekvő „blokk”-ba költözött egy olyan román család, amelyik elszökött Amerikába, majd visszajöttek. Az intézmények láthatóan jól bántak velük, valószínűleg azért, mert megfelelt nekik PR-nek, hogy a romániai helyzet jobb, mint az amerikai, ugye, visszajöttek.

Negyedik éve foglalkozom már elég intenzíven Észak-Koreával, de eddig még soha nem hallottam azt, hogy oda visszament volna olyan, aki a közelmúltban, élete kockáztatásával elszökött az országból. Volt egy, igen, aki még a háború után közvetlenül, és egy futballista, aki Japánban született, repatriált. És szöknek Kínába, élelmiszerért, a hatóságok nem is tudnak róla – vagy szemet hunynak? -, majd a biznisz után visszalépnek. Ma reggel viszont a svéd 1-es rádióadóban azt állították, hogy többen visszamentek azok közül, akik nem érezték jól magukat Dél-Koreában, ugyanis nem értették azt a társadalmat. (Régen olyankor állt az égnek a hajam, huszonöt év emigráció után jobban megértem.) Nem tudták megtanulni a demokrácia szabályait.

A rádió egy konkrét peldát is említ. Egy huszonnyolc éves halászinas ellopta a kilenctonnás kis hajót, amelyiken dolgozott a dél-koreai munkaadójánál, és hazairányította Észak-Koreába. Amikor a tengeri határon átlépett, még fel is hívta a hajó gazdáját, s bemondta neki – egyrészt, hogy azért hagyta ott őket, mert rosszul bántak vele, másrészt mert megy vissza a Tábornok biztos világába.

1. András Gyárfás:
   2013. április 10. 07:57

   És mit mondott a hajó gazdája?!Kínai és japán nem káromkodik a koreai se, eddig…

2. Gergely Tamás:
   2013. április 10. 09:32

   A hajó gazdája sopánkodik: azzal kereste a kenyerét, rákhalászattal

3. Marianna:
   2013. április 10. 15:53

   Elgondolkodtató, remek írás!

4. KJ:
   2013. április 10. 18:10

   És arra nem gondolt senki, hogy Káfénk egyik legmeghatározóbb szerzője nemrég publikált Halászinas címmel versciklust? A mélyebb áramlások és összefüggések Csíkszeredába vezetnek.

5. Gergely Tamás:
   2013. április 11. 06:11

   Volt benne titkos kacsintás. Más szóval: szándékosan választottam a szót, szeretném, ha Gabi folytatná

6. Cseke Gábor:
   2013. április 11. 06:59

   Nem is tudom… A mélytengeri áramlatok természetéből ítélve megtörténhet, hogy az egész földgolyó vízre épülve ringatózik. És alul pont úgy lehet közlekedni, mint a levegőben. Ezt majd még a jövő kutatásai be kell hogy igazolják. De az szent, hogy a keleti ember nem káromkodik. De nagyon csúnyán tud nézni. Akkor is, ha nincs benne harag. Csak úgy. Hogy lássuk, mennyi az annyi…

7. Marianna:
   2013. április 11. 07:45

   Én (is) gondoltam, illetve szintén remélem és várom Cseke Gábortól a Halászinas című nagyszerű versciklus folytatását.