Ő mindig elámul azon, ha valaki helytelenül következtet. Úgy gondolja ugyanis, hogy ugyanazon alapinformációk alapján ugyanarra lehet kilyukani. Ha másként örténik, akkor az veszélyt jelent.

Kiindulópont, ugye, hogy a Grimm-mesében a farkas félrevezti Piroskát, felfalja a nagymamát, majd Piroskát is. Ő számára nyilvánvaló, hogy a farkas meg Piroska ellenségek, még ha kezdetben úgy tőnik is, hogy megértik egymást. A farkas félrevezeti a kislányt, ez áll a mesében, s hogy később különféleképpen magyarázták Piroska engedelmességét, az nem ide tartozik.

Most viszont azt olvassa, hogy a jenselei farkast Piroskának becézik, amin erősen csodálkozik. A becézést ugyans a szeretet, a rokonszenv jeleként fogja fel. Tévedne Ő, a régi világhoz tartozna, ahol minden egyértelmő volt? Akit viszont Piroskának becéznek, az farkas, amelyiket azért hurcolnak ide meg oda a hosszú skandináv országban, mert rénszarvasokat öl, tehát valami rosszat tesz. És a bundája miatt, mert hogy az szokatlanul vörös, vörhenyes, azért nevezik Piroskának. Nem a helyzete miatt – félrevezett, kiszolgáltatott, áldozat típus.

Összekeverték tehát a szerepeket. A névadók.

Vagy Ő érti félre a szituációt? Hogy az állam a farkas, a farkas meg akit tesznek meg vesznek, elaltatnak, elszállítanak.

Ő szerint a tévesztést a renyheség szüli. A gondolatbeli. Nem hatol le a mélyéig a jelenségnek, felszínes megfelelések alapján döntenek.

Ő ebben egészen biztos.

Azon is elcsodálkozott, hogy a bostoni robbantókról bloggerek azt írták, hogy Breivik büszke lenne rájuk. ”Breivik? – gondolja Ő – Hiszen az éppen a muszlim fenyegetés miatt a keresztény érdekekért ölt, legalábbis az elmélete szerint. Ezek meg a keresztény világban öltek, sebesítettek meg, és minden valószínőség szerint azért, mert radikalizálódott muszlimok. Vagy az uralkodó nyelvhasználat szerint iszlamisták.”

1. Marianna:
   2013. április 22. 17:45

   Örülök, hogy olvashattam ezt a remek írást!