Tánczos G. Károly: Kocsmai miniatűrök 83. (Élők, holtak, félholtak 8. – Egy hűvös sör…)
István fizetett italokat, adott kölcsön soha meg nem adásra, segített költözködnie, ingyen elvitte kocsijával anyját vagy őt, a szülőfalujába és vissza, ám ha cigarettát kért tőle, megtagadta. Volt már szó arról, hogy István közgazdász és kitűnő verseket ír. Minden írásából adott egy fénymásolt példányt Carlofrancónak, ott őrzi őket egy műbőr mappában az újságok mellett a könyvespolcon. Az egyiket annyira megszerette és magáénak érzi, hogy megtanulta, s gyakran mondogatta gyerekesen magában, az utcán járva: Egy hűvös sör árnyékában, Harsányi István verse.
Egy utolsó cigaretta ma este
Perben állok a csorba pohárral
Gyilkos betonon végzi szilánkot sikító teste
Üvegcsillagokat sír az ég fölötte
Még egy utolsó cigaretta ma este
Egyszer a földre hullok én is
Fekszem majd egy hűvös sör árnyékában
Mint részegek átlépdelt teste
Most még egy utolsó cigaretta ma este