Az alábbi sorokat még azon melegében, közel két hónapja írtam. Sajnos, Kolozsváron nem volt olyan bátor a megkeresett lapszerkesztő, hogy a nemzeti önkritikát a nyilvánosság előtt is vállalta volna. Megtette viszont nemrég Magyarország miniszterelnöke, amikora politikában ugyan ellenfele, a magánéletben viszont jó ismerőse és valamikori harcostársa, Tamás Gáspár Miklós felkérésére Bara Jóska sírjára személyesen helyezte el az engesztelés és a bocsánatkérés virágait

Kiesik a csontváz a szekrényből, Barajóska holtteste meg az izsáki rendőrőrsről. Egyenruhások által agyonvert kisebbségi sorstársunk balladáját így is megsirathatná egy névtelen népi énekes, persze, ha ilyetén csodabogár manapság még találtatna. De névtelen énekes, az bizony már rég nincs, s ha valaki siratókat is énekel, az biztosan tévés vetélkedőkön igyekszik nevesíteni, sőt hírnevesíteni magát. De mintha egyéni sorstragédiák énekes krónikásaira már nem is lenne igazán szükség. Megteszik ezt helyettük, képszerűen, gyorsan és sokoldalúan a tévécsatornák híradói.

Hát próbálom én is magamban összerakni Barajóska modern balladáját, nézem, nézegetem én is az anyaországi tévék riportjait. És nem jő, hogy higgyek a fülemnek, mi mindent elbír pirulás nélkül készülékem képernyője, akarom mondani, a riporterek mikrofonja. Hogy az emberölés gyanúsítottjainak a védői dicshimnuszokat zengenek védenceik szakmai előéletéről, és az áldozat “kényszervallatását” is teljesen szabályosnak tartják. Hogy az izsáki rendőrök feletteseik képesek voltak feljelentést tenni a megbilincselt ember ellen, hatósági személy elleni erőszak miatt ! És hogy sebtében valami tanú is jelentkezett, miszerint Barajóska halálosnak bizonyult sebeit még előállítása előtt beszerezte.

Tanúja persze volt, de csak a “péppé vert” ember kényszervallatásának. Aligha semleges tanú, egy harmadik egyenruhás személyében. Aki esetleg tehetett is volna valamit, ha éppen akart volna, a tragédia megelőzésére. Nem lett volna könnyű a begerjedt kollégáit leállítani, de még így is százszor könnyebb, mint teljes és őszinte tanúvallomást tenni a rendőrőrsön történtekről.

Az izsáki esetről az EB kínzás ellenes bizottsága is tájékozódott, olvasom a Magyar Helsinki Bizottság honlapján. És mit ad Isten, betekintek utána a Román Helsinki Bizottság – APADOR-CH – honlapjába is. Ott tűnik szemembe George Dan Bălan esete. A 38 éves bukaresti férfit 2011 októberében táskalopással vádolták, s a rendőrök a nyilvánosság szeme láttára megrugdosták. A gyanúsított férfi megfelelő orvosi ellátásban nem részesült, 6 nap múlva, továbbbra is a rendőrségi őrizet alatt, kiszenvedett. Az APADOR-CH jelentése részletesen, tételről tételre felsorolja a rendőrség túlkapásait, de a bűnösök nevéről, sorsáról, a fejleményekről másfél esztendő után is hallgat az emberjogi szervezet jelentése.

Ami pedig a mi Barajóskánkat illeti,, még ha életben marad, akkor is aligha fordult volna a Helsinki Bizottsághoz vagy a pesti ombudsmanhoz, és abban is biztos vagyok, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. sz. törvényt s a szolgálatot szabályozó 30/2011.sz. belügyminiszteri rendeletet sem olvasta el figyelmesen.Hogy is olvashatta volna, nem volt neki netje a tanyáján, azon a vidéken, ahol a harmincas években keletkezett Móricz-novellában, a Barbárokban a vizsgálóbíró még a rablógyilkossal szemben sem a testi kínzás, bocsánat, kényszervallatás módszerét alkalmazza. Bara élettársának tanúvallomása szerint (a HIR TV adta közre), a rendőrök ilyesfajta szavakkal kérték tőle számon a körfűrész ellopását: Hát ezt tanultad te otthon, Romániában? És elkezdték neki a lecke feladását..

Emberi jogok ide, emberi jogok oda, az elmélet szép, de a gyakorlatban…. Hát vannak még gondok határokon innen és túl, Kelet-Európában és Észak-Amerikában, Dél-Afrikában és Nyugat Ázsiában . szerte a nagyvilágban.

És hogyha a már ekkora folt esett , ezúttal éppen a magyar mundér becsületén, akkor sem a szőnyeg alá kell söpörni a szennyest , a tisztításhoz kell inkább sürgősen hozzálátni. És ha a mundérra pottyant fekete folt a legagyonreklámozottabb mosószereknek is ellenállna, ha mással nem is jönne ki, ollóval még mindig el lehet távolítani.