lobog-e a lobogó a légüres térben
fakul-e fénye amott
lobog-e a víz a bunzeni lángon
puhul-e benne a bab

vatta az orrból
püffed az arc
keskenyül réssé a szem

kaszt a hegymászók köre
elfelejtik a tavaszt
kihull ki kihűl
kihűl ki kihull

Budapest, 2013. VI. 1.

1. Cseke Gábor:
   2013. június 2. 21:45

   Verstanilag is szörnyen izgalmas, rafinált vers. Ha nem tudnék magyarul, csak a szöveg zenéjét hallanám, akkor is rendkívüli élményben lenne részem. Ha öszinte akarok lenni, elfogott a sárga irigység…

2. Keszthelyi György:
   2013. június 3. 04:51

   Bizony-bizony mondom néked, zuhan a versben a szikla – (tegnapi üzenetem), amúgy pedig Gábor véleményét bizony-bizony osztom.