Azt mondta a pap, hogy minden üldözött menedéket talál az ő templomában. Mondta még, hogy ne féljenek, az Isten vigyáz rájuk.
Halálrarémült felnőttek fogták a gyermekeiket, a kicsiket anyjuk egy sállal a hátára kötötte, és menedékükből, vagyis a bozótból, amelyik alkalmilag védte őket, a templomba özönöltek.
Újabban már nemcsak éjszaka gyilkolják őket, a sötétség leple alatt, amikor kevésbé szégyen, ha szomszédok, ismerősök, volt barátok támadnak rájuk késsel, bottal, kapával, amit fegyverként használhatnak. Már nappal is, nyíltan, mintha felmentené őket, hogy parancsra tesznek.
Ő elcsodálkozik. Hogy azt gondolják, parancsra könnyebb. Ő úgy gondolja, hogy a gyilkosság gyilkosság.
A templomba mindenkit beengednek. A csecsemőket szoptatják, a nagyobb gyerekek játszani kezdenek, amit különben a templomban nem szabad. Ekkor a pap eltűnik, vele együtt a templomszolgák. Az ajtók bezáródnak.
Eltelik egy óra is, mire fáklyák kezdenek világítani a templomon kívül.
Majd az egyik ablak betörik, s egy kézigránátot dobnak be rajta. A templomajtókat felszakítják, gépfegyverek tüze világítja meg a templom belsejét.
Halálos sebesültek ordítanak fájdalmukban. Egy három éves gyerek mit sem értve néz szét a gyenge fényben, meglepetten, meg akarja érteni, körülötte mi történik, egy szablya nagyságú késsel lecsapják a fejét.
Őnek a gond vágja a torkát. Reszel.
Egy állapotos nőnek felmetszik a hasát, a magzatot az oltárhoz vágják.
Hol a pap? Aki őket idehozta? Ide hozta vagy ide csalta? Ő nem akarja elhinni, hogy ez utóbi történt. Levetette a reverendáját, távozott. Ennyi volt az ő szerepe? Önszorgalomból szervezte meg, az volt az ő hozzájárulása a népírtáshoz vagy nem állt hatalában megállítani azt?
Akárhogyan gondolkozik, Ő, a kívülálló nem ismeri a választ.

1. András Gyárfás:
   2013. június 19. 16:19

   Pogány vagyok/leszek ha azt kérdem,hol volt az Isten???