Casanova tényleg megszökött a velencei ólombörtönből, s ezt részletesen leírja emlékirataiban, ám a tudósok körzővel, vonalzóval, logarléccel bebizonyították, hogy ÚGY, ahogy azt Casanova leírja, ÚGY NEM LEHET MEGSZÖKNI -by Timur Link

Azt hiszem, hogy Szimonov írta a Nem születtünk katonának c. második világháborús regényében, hogy egy utásztisztet ápoltak egy kórteremben, több más társával együtt. A feladata az volt, hogy összeköttetést teremtsen két part közt, amit folyó választott el. Mivel többször eltalálták, az összeköttetés nem sikerült. Ezután nehány nappal lampaszos tábornokok érkeztek és kitüntették a sikertelen utászt. A társai meghökkenve kérdezték, hogy miért kapta a kitüntetést, mire az volt a katona válasza, hogy ” Azért, mert bebizonyítottam, hogy ott nem lehet összeköttetést teremteni.”

Az Argó-akció

Olvasmányos, pergő, flash-thriller, feszes kerettel, némi public relation ízzel, védve a CIA költségvetési büdzséjét. Egy nap alatt felfaltam, szóval, ha elkezdi az ember olvasni, akkor magával ragad. Azon kár vetyengeni, hogy mennyire igaz, mert mese közben elfogadjuk, akár a Tündérországot is, ahol Jancsi végre elveheti Iluskát. Egy forgatókönyv forgatókönyve – mondhatnánk, de hisz tudjuk, hogy nem is igazi titkosszolgálat az, amelyik nem tud valódi papírokat gyártani és pénzt. A világtörténelemben egyetlen titkosszolgálat sem szolgáltatott magáról igaz dokumentumokat, kivétel egy van, a német titkosszolgálat irattára, melyet a felszabadítók gyorsasága miatt nem lehetett megsemmisíteni időben. Mondhatnánk, a titkosszolgálatoknál csak bemenő információ van, kimenet nincs. Kivétel képeznek a szökött ügynökök, mint Mitrohin iratai. Nem olvastam el a kötet kritikáit, s a filmet sem láttam. Ám olvastam a szöveget és észrevettem, hogy a dezilluzionizmusnak, a megtévesztésnek van és lehetséges bája és humora. Itt van pl. az az eset, amikor a szilikontöltetű mellek feltalálása előtt a filmproducer és a CIA ügynök sétálgatnak a kellékraktárban a filmstúdiókban, és egy helyütt az ügynök észreveszi azokat a szivacsbetéteket, amivel a szilikon és a plasztikai sebész előtt a hölgyek aládúcoltak. Az egyikben az ügynök felfedezi a producer feleségének a körvonalait. Aki nem hiszi, járjon utána.

Kerekes Münchausen Tamás

*
A kiadó

Mendez 25 éven át szolgált az amerikai titkos ügynökség, a CIA kötelékében. Ez alatt több kitüntetésben részesült, a legrangosabbat az Argo-akcióért kapta, a Hírszerzői Csillagot. Alkalma volt kezet rázni két amerikai elnökkel is: Carterral és az idősebb Bush elnökkel. Mendez két értékes betekintést nyújtó könyvet is írt az ügynöki lét sajátosságairól (Master of Disguise, Spy Dust), mielőtt papírra vetette karrierje legérdekesebb ügyét, az Argo-akciót. Mielőtt a CIA tagja lett, Mendez illusztrátorként dolgozott, így manapság újra minden idejét a művészetnek szenteli marylandi otthonában.
Baglio (1973- ) San Diegoban született, hírnevet a Rítus című könyvével szerzett, melyet 2011-ben Anthony Hopkins főszereplésével megfilmesítettek. Számos hírügynökségnél, hírlapnál dolgozott újságíróként. Oknyomozói és újságírói tapasztalataival segített Tony Mendeznek papírra vetni az Argo-akció hiteles történetét.
Az Argo-akció igaz történetet dolgoz fel: hat amerikai diplomata filmbe illő szökésének történetét. A menekülési akció kezdete Irán, ideje 1979 novembere. Több mint 30 évvel ezelőtt a világ közvéleményét is megrázó túszejtő akció történik Teheránban: több tucat amerikait rabolnak el iráni militánsok az amerikai nagykövetségről. Hatuknak azonban sikerül elrejtőznie, de csak ideig-óráig. Amerikában a tapasztalt CIA-ügynököt, Tony Mendezt jelölik ki a feladatra, hogy szervezze meg a hat bujkáló szöktetését Iránból. Mendez zseniális, ám kockázatos tervet eszel ki: ál-hollywoodi stábot szervez maga köré (CIA-emberekből és valódi álomgyári munkásokból vegyesen), majd Teheránba megy, hogy ott önmagát az Argo című hollywoodi sci-fi producerének, bujkáló honfitársait stábnak beállítva megkíséreljék az országból való kijutást. Egy eddig jó okkal elhallgatott eset a CIA nagy könyvéből, melyből Ben Affleck rendezett valódi hollywoodi mozit.
„Egy sikeres film és egy jól kitalált misszió párhuzamba állítható egymással. A legelső szabály minden félrevezető műveletben, hogy megértsd, ki a közönséged. Az Argo esetében nem annyira az irániak, hanem maguk a bujkálók voltak a közönség.” Tony Mendez
a kiadó
A könyv tehát gyakorlatilag a CIA verziója a történtekről, az egyik főszervező – nem mellesleg minden idők ötven legjobb ügynökének egyike – tolmácsolásában. Kételkedni ennek ellenére lehet (mert hát miért ne akarna egy hírszerző szervezet dezinformálni is), ennél mélyebbre ásni a történet amerikai részében azonban nehéz lenne . (urbanlegends.hu)

Tonio Tróger
alias
Kerekes Münchausen Tamás
ugyismind
marlonbrandy