A nimfa

Gyümölcseink beérnek
Piroslanak a dombon
Odébb a horizonton
Kialvó szürke fények.

Higanytükör e tó itt
Lassan sárgul a káka
Merev gyűrűk sugara
Riadtan széttolódik.

Egy férfi hajlik értem
Viharzik már a nádon
Átúsztat a homályon
Csillagsörényű ménen.

(1950)

Dal

Fölém borul a lisztes ég
Pokróca, hallgatom az estet
S a lassú hóhullás neszét,
Kabátom, gőgöm szertefeslett.
Üzend, dal, dúdold, szenvedés,
Bukfencet hányó
gyermekeknek:
Jaj annak, aki szeret, és
Jaj annak, aki nem szerethet.

(1951)