Minden jel arra mutat, hogy néhány óra múlva megműtenek. Ilyenkor a legderűlátóbb ember is köteles számolni azzal, hogy a véletlenek szerencsétlen egybeesése miatt olyan helyzetbe kerül, amelyből már nem tud üzenetet küldeni.
Tudatom tehát mindenkivel, hogy a legcsekélyebb félelem nélkül, megbékélt lélekkel élek ezekben az órákban is, ahogy igyekeztem egész életemben. Haragot senki iránt nem érzek, sőt inkább megértéssel gondolok egykori ellenfeleimre is.
De könnyű nekem, mert az utolsó néhány napban olyan váratlan, szinte mérhetetlen szeretetdózist kaptam a családomtól, a barátaimtól, a kollégáimtól, a munkatársaimtól (egyetlen-egyszer sírtam el magam betegségem fölfedezése óta, amikor egy fényképpel üzentek), olvasóimtól, olyan jólelkű emberektől is, akikkel soha nem találkoztam, ami legalább annyira földolgozhatatlan, mint amennyire gyógyító hatású.
Köszönöm mindenkinek, aki üzent, imádkozott, segítő adományt küldött, vagy csak aggódott az életemért. Ha valaha vállalható életet élhetek még, akkor az jórészt nekik köszönhetem: az elképesztő erővel összefogó, szinte a testükkel védő családomnak, és annak a sokezer embernek, akik szeretnek. És az orvosdoktoroknak, persze.
Ha ennyi volt, akkor mindent összevetve jó volt. Ha folytathatom, akkor pláne jó.

Forrás: Andrassew Iván távoli naplója

1. K.V.S.:
   2013. július 10. 07:02

   Nem ismerem Andrassew Ivánt – már abban az értelemben, hogy sosem beszéltem vele. Mégis ismerem, mert az Ácsi! című – 1998, Másság Alapítvány, Osiris kiadó – tényfeltáró riportokat (cigány diszkriminációs eseteket) tartalmazó kis kötetben (hét szerzője volt) együtt szerepeltünk. És ismerem, mert írtam A ne vígy minket a kísértésbe című Tőkés-könyvéről, sőt ott voltam a sajtóbemutatón. És ismerem a sajtómunkás nehéz életét. (Még a Népszavánál is megfordultam, de azt ott eltöltött egy hónapot szeretném kitörölni az emlékezetemből is. Talán pokolibb volt, mint az Előrénél.)
   Így hát – meg különben is – drukkolok neki, és kívánom, hogy meggyógyuljon.

2. Cselényi Béla:
   2013. július 10. 12:00

   Remélem, Iván, hogy túl vagy már a nehezén és lábadozol. TELJES felépülést kívánok, s a lelki békéd visszanyerése érdekében használj fel minden extravertált és introvertált lehetőséget. Ilyen úton képzelem el a gyógyulásod.

3. Cseke Gábor:
   2013. július 10. 12:26

   Iván a blogjában közben pontositott: elhalasztották a műtétet, a páciens haladékot kapott, mire ő nagy alvást rendezett. De még többet lehet megtudni innen:

   http://andrassew.blogspot.ca/2013/07/ujabb-ujraterv-olelesterapia.html