Levetkőzni háncsedényig
Ágon, éren át gyökérig,
Hol moha-álmok hosszú sora,
Koronáról kúszik porba,
Hol nedvek borába zártan,
Egyre nagyobb egek alatt,
A bomló nap körül,
Pimasz sugarak halkan donganak…

Majd felöltözni vérbe, sárba
Rögpáncélba, ágruhába,
Törni lassan, tíz körömmel
Mennybomlasztó düh-örömmel
Háncsedényig, koronáig,
Ágon át az éjszakáig…

Vágyam vágyadba vág, felébred,
Ha a bomló hold körül,
Egyre kisebb egek alatt
Pimasz sugarak donganak.

Forrás: Romániai Magyar Szó, Szinkép melléklet, 2003. október 4.