Az élet rendje az örök körforgás. Eltemettük szüleinket s jöttek az utódaink. Két lány. Örülök, hogy megérhettem egy másik élettörvényt, az idősebbik lányunk férjhez menetelét. 2013. május 18-án 16.

Az élet rendje az örök körforgás. Eltemettük szüleinket s jöttek az utódaink. Két lány. Örülök, hogy megérhettem egy másik élettörvényt, az idősebbik lányunk férjhez menetelét. 2013. május 18-án 16.00-kor Katica nőül ment Kevin Vernooijhoz. A vejem holland. Ezeket nem az apai büszkeség mondatta el velem (nyilván van benne abból is!), hanem hogy megismerjék a harmadik ereklyém történetének fontos előzményét.
A szertartás után, a lakodalomba szép számmal jöttek vendégek Hollandiából is, többek között Kevin szülei, öccse, és a 84 éves nagyanyja (a másik mamát, a 91 éveset nem merték elhozni). Volt zsivaj, ahogy illik ilyen alkalmakkor. Majd csend lett, mert kezdődtek a köszöntők, a jókívánságok.
A tapsokat követő újabb csend után felállt a nászasszony, előbb angolul, majd szinte perfekt magyarsággal elmondott egy rövid beszédet. Mindenki – beleértve fiát és a menyét is – megdöbbent. Tudtuk, hogy nem ismeri a magyar nyelvet. Az utolsó mondata kb. így hangzott: „Fogadjátok el ezeket az apró ajándékokat!”
Én egy porcelán bögrét kaptam – Anja egy szuvenírt adott. Egy tipikusan holland emléktárgyat. Hagyományos, kissé szűkülő átmérőjű, egyfülű, a fehér és a kék különböző árnyalataival festett, 2,5 dl űrtartalmú ivóedényt. Jellegzetesen hollanddá ikonikája teszi: világoskék vonalakkal elválasztott 12 (3×4) kazettájában a holland kultúra tárgyai (fapapucs, szélmalom), növénye (tulipán) és alakjai (Hans és Grietje, akik megfelelnek a Grimm-fivérek „Jancsi és Juliskájának”) láthatók.
Megpusziltam a nászasszonyt, áttöltöttem a sörömet ebbe. Koccintottunk. Mindketten mosolyogtunk. Én magyarul, ő hollandul.